A fenyőfa arcai

Bálint Ágnes egy antik íróasztal vásárlásakor döntötte el, hogy lakberendezéssel fog foglalkozni. Mikor meglátta a régiségkereskedő házában a nagy rakás ócska, festett fenyőbútort, elhatározta, élete részéve teszi a finomságot és a vidéki stílust.


Ágnes, aki elkötelezett híve a személyes hangulatot árasztó holmiknak, természetesen saját otthonát is ilyenekkel rendezte be. Nemrégiben kibővített családi házának egyik alapeleme a szívében álló kemence, mely hátfalával és a kéménypillérrel természetes térelválasztóként szolgál az előtér és a nappali között. Télvíz idején, karácsony környékén éjjel-nappal szolgálatban van, pedig a háziasszony már régóta fontolgatja, hogy elbontatja. A nappalit nemigen érintette az átépítés, csupán új, sárga huzatú kanapét vettek ide, mely szépen illik az Ágnes boltjából, a Kéttemplom Galériából való berendezéshez és a terrakotta, antikol falakhoz is.
„Ez volt az az ominózis íróasztal, melynek a mostani foglalkozásomat köszönhetem. A régiségkereskedő azt mondta, az ilyen bútorok Hollandiában és Belgiumban is nagyon keresettek” – meséli a tulajdonos. Mivel rengeteg könyvük van, a dolgozósarkot olvasósarokká bővítették. Az ablakokat két oldalról körbepolcozták, a szekrények koronája pedig még az ablakok fölött is végigfut és a karnistakaró szerepét tölti be. A sárga kárpitos füles fotelben igazán kényelmesen lehet olvasgatni, melyet különösen kedvessé tesznek a gobelinpárnák. „Hogy a férjem igazán meleg, óvó közegben érezze magát, amikor itt kikapcsolódik, a földre kedvenceimet, ezeket az ezer színben ragyogó, kézzel szőtt kilimszőnyegeket tettem” – mutatja.
„Szeretjük a földig érő ablakokat, mert rajtuk keresztül minden évszak egy kicsit beköltözik a házunkba is” – meséli a tulajdonos. Most olyan a látvány, mint egy karácsonyi képeslapon. A felújított nádbetétes fonott fotelek és a hozzá rendelt asztalka meghitt kávézóhelye a háziaknak, ahonnan a táj változó képét figyelhetik. Finom átvezetés ez a dolgozó és a társalgórész között.
A konyhasarok egy térbe került az étkezővel és a nappalival. Így a háziasszony is láthatja a többieket akkor is, ha éppen valamelyik pompás specialitását főzi. A rusztikusra épített, kerámiával burkolt konyhaszigetre fenyőfaajtók kerültek. „Nem szerettem volna, hogy a nappali felől rá lehessen látni a munkalapon lévő holmikra, ezért a hátsó falat szándékosan megemeltettem. A párkány remek tálalópult lett, de ha úgy adódik, még bárpultnak is használjuk.”
Mivel sokkal meghittebbnek tűnik a tér tévékészülék nélkül, ezért Ágnes erre a célra külön szekrényt gyártatott, és a sarokba helyezte. Így csak akkor rontja az összképet, ha éppen valamilyen műsort néznek rajta, ami a tulajdonos saját bevallása szerint nem túl gyakori. De ha igen, akkor mind a nyolcszemélyes ebédlőasztaltól, mind a nappali kanapéjáról jól látható.
„Meghitt szobaszerű hangulatot szerettem volna kialakítani a fürdőben, így nem csempéztük a falakat a mennyezetig, csupán derékmagasságig, és ezért nem került burkolat a beépített kád elejére sem” – magyarázza Ágnes. A földig érő sötétítő függöny, a képek a falon és a hangulatlámpa is ugyanezt a célt szolgálják. A festett régi komód a háziak egyik kedvence. Meglepő a hozzáillő paraván a fürdőben, ami nemcsak szép, de diszkréten eltakarja a vécét is a fürdőszoba többi részétől.
Romantikus, rusztikus és egyben elegáns stílusjegyek keverednek a fürdőszoba melletti hálószobában. A régi, faragott, fehérre festett bútorokat vegyítették antik karosszékekkel, szép esésű, zöld taftfüggönnyel. „Azért választottam mindenhova ilyen ablakokat, mert a sok osztástól úgy érzem magam, mintha egy múlt századi villában lennék” – mondja Ágnes.
„Két évvel ezelőtt 70 négyzetméterrel bővítettük a házat, hogy kényelmesen elférjünk a felnőtt gyerekeink is, ha idelátogatnak. Az új épületszárnyat az egykori télikerttel kötöttük a régihez. Ma ez a család leggyakrabban látogatott gyülekezőhelye” – vezet tovább Ágnes. Ide kerül a korábban nappali bútorként használt Günter Lambert rattan ülőgarnitúra, ami ott túlságosan robosztusnak tűnt, itt azonban természetes hatású. „Nemcsak a fenyőbútorok állnak közel a szívemhez, de a régi, indiai darabok is, ezért erre a helyre gyűjtöttem mindent, amit szeretek.”
Ha enyhül az idő, Ágnesék még télen is szeretnek a teraszon időzni meleg takaróba bugyolálva, miközben a park fáit szemlélik, forralt bort kortyolnak és hozzá mézes kalácsot majszolnak. „A házunkat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy egész évben olyan meghitt és fenyőillatú legyen a hangulat, mint ünnepekkor.”


szakértőink

további kérdések

ajánló

további cikkek

magazin

2010. Július

2010. Július

Hirdetés

Het tippje

Design díjas konyha

Az Alno 2009 őszén mutatta be először azt az üveg konyháját, mely a kreatív ötletből készült esztétikát, kifinomult funkcionalitással és magas minőséggel egyesíti Az új kollekció a Trendstudie 2011 nevet kapta. »

heti hírlevél

Szeretnél hetente tippeket kapni a postafiókodba?