Forró ingatlanokban vészeljük át a nyarat: ennyien nem hűtik otthonukat

A közel ezer fő bevonásával készült online kutatás szerint a koronavírus járvány óta a válaszadók 80 százaléka tartja a korábbinál fontosabbnak a beltéri levegő minőségét. A felmérés szerint minden második magyar észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak: fáradékonyságot, szárazságérzést, fejfájást, vagy akár allergiás panaszokat.

A nyári hónapokban nem csak a levegő minősége, hanem a forróság is komoly kihívást jelent, hiszen a megkérdezettek 59 százaléka egyáltalán nem hűti az otthonát, míg 29 százalékuk klímát használ, és mindössze 12 százalékuk pedig a legkorszerűbb megoldással, azaz felülethűtéssel vészeli át a kánikulát.

A felmérés tanúsága szerint a magyarok jellemzően a padlófűtés és légkondicionáló kombinációjában gondolkodnak – ez egyértelműen megfigyelhető az 1991-2010 között épült ingatlanok esetében, hiszen ebben az időszakban a klímaváltozás miatt már az otthonok hűtése is szükségessé vált. Pedig a hűtés és a fűtés egyetlen épületgépészeti rendszerben is megoldható, ráadásul a felülethűtést gipszakarton elemek segítségével utólag is be lehet építeni. A felületfűtés-hűtés mellett szól az is, hogy – a légkondicionálókkal ellentétben – nem áll fenn a legionella betegség veszélye, illetve a rendszeres külső-belső egység szervíz is elmaradhat, hiszen csak a fűtésért és a hűtésért egyaránt felelős hőtermelő egységet kell karban tartani.

És hogy mi az ideális beltéri hőmérséklet? Mindenkinek más: a kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 47 százaléka 21-22 fokra szavaz, míg 36 százalékuk 19-20 fokban érzi magát a legjobban. A beltéri hőérzet elsősorban a beépített megoldástól függ, hiszen a különböző rendszerek más-más hatékonysággal fűtenek, illetve hűtenek. A felmérés szerint a konvektorral, illetve cirkóval, azaz melegvizes radiátorral fűtők hőérzete rosszabb, mint azoké, akik a legegyenletesebb beltéri hőmérsékletet biztosító felületfűtést, illetve -hűtést használják.

A felülethűtéssel-fűtéssel, ivóvíz- és esővízkezeléssel és szennyvízelvezetéssel foglalkozó kutatásból az is kiderült, hogy minden harmadik magyar tervez olyan felújítást vagy beruházást, amellyel a beltéri levegő minősége javítható. A beruházást tervezők 33 százaléka tart a kórokozóktól, kétharmaduk pedig jobb általános közérzetre vágyik.

„Minden felújítás, így a beltéri levegőminőséget javító beruházás esetén is érdemes a legkorszerűbb megoldást, így a felületfűtést-hűtést, és/vagy a gépi szellőztetést választani. Ez utóbbi rendszer hővisszanyeréssel kombinálva a leghatékonyabb megoldások közé sorolható. A felületfűtés-hűtés és a gépi szellőztetés is kellemesebb, egyenletesebb hőérzetet és páratartalmat biztosít, mint például a hideg levegőt befúvó légkondicionáló berendezések.” – mondta el a kutatás kapcsán Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere.

Fotó: Shutterstock