Továbbra is kelendőek a kisméretű otthonok az ingatlanpiacon

„Zömében a fővárosban vásárolják őket, de országszerte, kitartóan tartják továbbra is keresettségüket a 20 négyzetméter alatti minilakások és házak. A megfizethetőségük és alacsony fenntartási költségük miatt változatlan népszerűségnek örvendő ingatlanok közel felét befektetési céllal vásárolják az ügyfelek, de sokan választják saját célra, első lakásnak is ezeket az otthonokat.” – kezdte Benedikt Károly PR- és elemzési vezető. A kis alapterületű ingatlanok egy szűk, de annál jelentőségteljesebb részt foglalnak el a hazai ingatlanpiacból. „A Duna House idei értékesítési adatai alapján a tavalyihoz hasonlóan, változatlanul az összes adásvétel mindössze 1%-a köttetett 10-20 négyzetméter közötti lakásra vagy házra, tehát a kislakások különlegességük és egyediségük miatt még a megváltozott gazdasági, hitelezési és ingatlanpiaci környezetben is kiemelt figyelmet kapnak mind a vásárlók, mind a szakemberek részéről.”

Minden minilakás más, többségében valamilyen egyéb funkciót betöltő vagy kihasználatlanul álló kisebb helyiség teljes átalakításával készült ingatlanok ezek. A fővárosi bérházak régi gondok- vagy cselédlakásai, földszinten vagy a szuterénben található tárolói, esetleg garázsai alapos tervezés után, mindennapi lakhatásra alkalmas, összkomfortos lakásokká váltak. Napjainkban, még a magas építőanyag- és szakmunkaárak mellett is jellemző trend, hogy ingatlanpiaci befektetők a régi, klasszikus nagypolgári vagy az átlagos méretű, könnyen alakítható 50-60 négyzetméteres ingatlanokat osztják fel kettő, vagy akár három kisebb alapterületű lakásra. Az így kialakított, teljeskörűen felújított lakásokat könnyebben és nagyobb haszonnal értékesítik, mintha megtartanák a régi elrendezést.

Kiemelt figyelemmel szükséges eljárni, illetve érdemes ingatlanközvetítő szakemberek segítségét is kérni, ha a vásárló hasonló módon kialakított kislakás vásárlása mellett dönt. Mind a szétválasztott, mind a tárolóból vagy garázsból átalakított lakásoknál érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot, hiszen a későbbi értékesítés során, illetve akár a hitelfelvétel esetén is elengedhetetlen, hogy a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek a dokumentációban. Az sem elhanyagolandó, hogy a társasház adott-e engedélyt a nagy lakás szétválasztására, illetve, hogy az ingatlanok rendelkeznek-e önálló mérőórákkal.

A fővárosban inkább a belvárosi területeken, valamint a befektetők által is keresett, VI., VII., VIII. és XIII. kerületben kelendőek a társasházi kislakások, de előszeretettel választanak az ügyfelek csekély alapterülettel rendelkező kertkapcsolatos kisházakat Budapest agglomerációjában és vidéken is.

Az idén augusztusig értékesített 20 négyzetméteres vagy az alatti alapterülettel rendelkező otthonok négyzetméterára lokációtól és állapottól függően 400 ezertől 1,7 millió forintig terjed a fővárosban, a vidéki területeken azonban már 350 ezer forintos négyzetméteráron is hozzá lehetett jutni 20 négyzetméteres, jó állapotú lakáshoz. Hasonló méretű, kertkapcsolatos kisházat, hétvégi házat akár már 185 ezer forintért is lehet kapni négyzetméterenként, de van olyan agglomerációs település, ahol a 2 millió forintot is megközelítette az egységár. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a magas vételár nem az ingatlan, hanem a kiváló elhelyezkedésű telek érdeme, a kisház vélhetően a későbbiekben lebontásra, vagy teljes átalakításra és bővítésre kerül.

A legmagasabb összeget, közel 29,5 millió forintot egy 20 négyzetméteres, VI. kerületi, nagyon jó állapotú kislakásért fizetett a vásárló. Soroksáron ugyanezt az alapterületet, jó állapot esetén azonban már mindössze 8 millió forintért is meg lehet venni.

Fotó: Pixabay