A viharszezon megtépázta az otthonainkat
A lakásbiztosításoknál a károk típusát tekintve továbbra is a csőtörés a leggyakoribb károk, ami az előző évekhez hasonlóan az összes kárbejelentés 30 százalékát tette ki. A toplista második helyén a viharkárok állnak 16 százalékkal, ám ha az összes viharos időjárással összefüggésbe hozható károkat nézzük (gyakoriság szerint: általános viharkárok, beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, hónyomás, villámcsapás, tetőbeázás), ezek száma 2022-vel ellentétben már megelőzte a csőtörésekét (összes káreset 38%-a vs 30%-a), csakúgy, mint kárkifizetésben (szintén 38% vs 30%), így valójában ezek állnak az első helyen. 2023-ban 50 százalékkal több viharos időjárással összefüggésbe hozható kár volt, mint 2022-ben, 2021-hez képest pedig 60 százalékkal. A kárkifizetések összege pedig több mint 65, illetve 75 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban.
Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények miatt a magyarok jelentős része egyre jobban tart az elemi károktól, ami miatt felértékelődött az ingatlanok és a bennük található vagyontárgyak biztosításának fontossága. Az Allianz Hungária lakásbiztosítási szokásokat vizsgáló kutatásából kiderült, hogy a víz- (78,3%), tűz- (67,6%) és a természeti károktól (62,9%) féltjük leginkább az otthonunkat. A biztosítótársaság felmérése szerint a megkérdezettek 85,5 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, míg a teljes hazai lakásállományra vonatkozóan nagyjából 75 százalék ez az arány.
A szélsőséges időjárás miatt bekövetkező kártípusok közül 2023-ban a felhőszakadás kártípus darabszáma megháromszorozódott, a beázás és tetőbeázás pedig darabszámban és kifizetésben is megduplázódott 2022-höz képest. Emellett darabszámban duplázódott, kárkifizetésben ötszörösére nőtt az idegen tárgyak rádőlése kártípus is.
Augusztusban volt a legtöbb kárbejelentés, áprilisban a legkevesebb
Az összesített károk száma augusztusban volt a legkiemelkedőbb, csaknem 60 százalékkal volt a havi átlag felett. Júliusban és augusztusban összesen pedig mintegy 75 százalékkal volt magasabb a károk száma 2022 azonos időszakához képest. Ezzel szemben a legnyugodtabb hónapban, áprilisban, a havi átlaghoz képest több mint 35 százalékkal kevesebb kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, többnyire csőtörés, viharos időjárás és balesetek miatt.
A viharszezon 2022-höz hasonlóan tavaly is korán indult, hiszen már az egyébként még nyugodtnak mondható januártól áprilisig tartó időszakban is jellemzően megduplázódott a viharokhoz kapcsolódó kárbejelentések száma. Az elmúlt években tapasztalt havi átlag 1700-ról 2023-ban 3400-ra nőtt. Február elején a viharos erejű szél jelentős károkat okozott. A májusi esőzések szintén sok, jellemzően közepesebb mértékű károkat okoztak, számottevő kártérítési összegeket vonva maguk után. Ezt követően júniusban a viharos időjárás már rendkívül jelentős mennyiségű kárbejelentéssel és magas kárkifizetéssel járt.
„Júliusban kirívó esetnek számított például a nagyecsedi jégverés, ahol minden épületet megrongáltak a teniszlabda nagyságú jégdarabok, augusztusban pedig több mint 9000 kárbejelentés érkezett hozzánk a viharokkal kapcsolatban, ami milliárdos nagyságrendű kárkifizetést eredményezett. A viszonylag nyugodtnak mondható őszi időszak után az év utolsó hónapjában a rég nem látott havazás okozta a hónyomáskárok előző évekhez képest tapasztalt jelentős emelkedését.” – mondta Borbély Krisztián, a biztosító kárrendezési igazgatóságának vezetője.
Nem érdemes „játszani” a tűzzel
Bár a tűzesetek nem tartoznak a leggyakrabban előforduló kártípusok közé, hiszen az összes bejelentett kár 1 százalékát sem teszik ki darabszám tekintetében, a kárkifizetéseket nézve viszont 13 százalék az arányuk. Ebből a szempontból a tűzkárok a viharok után a harmadik helyen állnak, az átlagos térítési összeg pedig több mint egymillió forintra rúg.
Az adventi koszorúk, gyertyák, csillagszórók, berepülő petárdák vagy akár az elektromos hálózat túlterhelése (pl.: túlzott, szabálytalan díszkivilágítás, illetve elektromos radiátorok, rossz minőségű hosszabbítók használata) miatt bár karácsonykor és szilveszterkor gyakoribbak a lakástüzek, mint az év többi napján, a tűzkárok nem csak az ünnepi időszakra jellemzőek. „Gyakrabban fordulnak elő a fűtési idényhez kapcsolódóan is, például a kazánok karbantartásának hiánya vagy a kémények éves tisztításának elmaradása miatt. A legtöbb tűzkár bejelentést decemberben, illetve januárban kapjuk, de kiemeltnek számít a novemberi és a februári hónap is. Az Allianzhoz bejelentett tűzkárok közel 40 százaléka történik ebben a 4 hónapban. Átlagkárokat tekintve a tűzkárok átlagos kárkifizetése több mint tízszerese az otthonbiztosítási szerződések alapján történő egyéb kárkifizetéseknek” – magyarázta a szakértő.
Fotó: Pixabay
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2024 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat