A távolság nem lehet akadály

Meglátni és megszerezni. Ildi és Dezső közös életében szinten minden ezzel a mottóval jellemezhető. Nemcsak a találkozásuk, hanem az otthonuk, és a téli hóesésben a Fehérvári úton talált kutyus, Fehér befogadása is azt példázza, miként képes a szerelem és szeretet akadályokat nem ismerve, rövid időn belül utat törni. Történetünk szereplői két éve még nem is tudtak egymás létezéséről, mostani otthonukat pedig egy albérlő lakta. Ildikó néhány esztendeje kulcsrakész állapotban vásárolta meg a kétszintes házat, amelyben egy családtagjával élt együtt. Miután egyedül maradt, túl tágasnak találta, inkább bérbe adta, és „kuckósabb” otthont keresett magának a belvárosban. E pillanattól kezdve felgyorsultak az események, mert nemcsak a kisebb lakást, de élete párját is megtalálta, innen pedig egyenes út vezetett vissza, az immár közös budai otthonukba.
Miután az otthonteremtést stresszmentesen képzelték el, ahelyett, hogy a bútorüzleteket járták volna, inkább elindultak nyaralni kedvenc helyükre, egy andalúziai kisvárosba. A történet fontos része, hogy ekkor már hárman utaztak, mert Ildi várandós volt az azóta világra jött Jankával. A déli kánikula elől hűvös utcácskák üzleteiben kerestek menedéket, ahol egyszer a kismama egy kényelmes füles fotelban pihent meg, arról álmodozva, milyen jó lenne egy ilyen darab otthonra is. Tovább nézelődve találtak étkezőasztalt, székeket, sőt komódot is, a vásárlásnak azonban volt egy apró akadálya: a kétezer kilométeres távolság az andalúz városka és a lakásuk között. Miután azonban a vakáció szinte minden napján újabb és újabb bútorra és tárgyra leltek, rájöttek, hogy a távolság tulajdonképpen nem is akadály, ezért aztán megvették első darabjaikat. Két hét sem telt el hazaérkezésük után, amikor Dezső a barátaival visszaindult, és egy férfi „kalandtúra” keretében furgonnal hazaszállították a hőn áhított bútorokat, s berendezték az étkezőt meg a nappalit.



MINDENT A VENDÉGEKÉRT
A nappaliba persze szükségük volt még egy kényelmes kanapéra. A mogyorószínű fotellel azonos árnyalatú, méretes darab vásárlásakor praktikus szempontok vezérelték őket. Hogy a déli hőség vagy a szerelem okozta-e feledékenységüket, arra már nem emlékeznek, de tény, hogy a nyaralás alatt lelkesen beszereztek egy szép rézágyat is a vendégszobába. Itthon aztán rájöttek: nincs is vendégszobájuk.



SZÍNES PATCHWORKÖT A KONYHÁBA
A lakás alsó szintjét az összenyitott konyha, étkező és nappali foglalja el. Kialakításakor csupán a lépcsőt lezáró, valamint a konyha és a nappali közötti válaszfalat szüntették meg, átláthatóvá téve a tereket. Ezáltal reggeltől késő délutánig a lakásból is élvezhetik a kinti napsütést. Eredetileg épített konyhát szerettek volna a háziak, azonban amikor döntésre került a sor, inkább az izgalmas és karakteres burkolat és az egyszerűbb, de készen kapható konyhabútor mellett döntöttek. Egyszer egy kávézóban fedezték fel, milyen dekoratív a csempeburkolatra utólag ráfestett minta, így ide valami hasonlóan látványos, színekben és motívumokban gazdag és egyedi borítást terveztek.



JANKA VILÁGA
Üveggel övezett, látványos lépcső – amit korábban falak határoltak – vezet az emeletre, ahol leginkább a nap kezdetét és végét tölti a család. Itt található az egész lakás legfontosabb része, a pár hónapos Janka birodalma. Bár a kicsi szobája igazán színes, ez nem a bútoroknak köszönhető, hanem inkább a megszámlálhatatlan játéknak, cipellőnek és a szekrényben sorakozó lányruhácskáknak. Az internetes használtcikk-oldalakon és bolhapiacon vásárolt régi bútorokat antikolt fehérre átfestették, az egykori konyhai szekrényt pedig egy ötletes megoldással – vékony dróthálót feszítettek a felső ajtókeretekre – ruháknak alakították át.



LÁGY TÓNUSOKAT AZ EMELETRE
Bár kényelmes és tágas a földszinti nappali, a háziak jobbnak látták, hogy a könyvek, akták, hivatalos papírok, munkaeszközök – és persze ők maguk – számára kialakítsanak egy dolgozószobát. Az igazsághoz az is hozzátartozik, Dezső hajlamos arra, hogy útjai során számtalan aprócseprő emléket összegyűjtsön, melyeket Ildi nem mindenhol lát szívesen. Egy kompromisszum eredményeként azonban a „kollekció” a dolgozószobában remekül elfér. A szomszédos helyiség a szinte puritán szülői hálószoba. Fehér és rózsaszín tónusait karakteres és egyszerű dísztárgyak hangsúlyozzák, amelyeket egykori gazdáik a mostani funkciójuktól merőben eltérően használtak. A csillár például egyszerű kosárból készült, a csíkos kenderszőnyeget pedig sárgabarack szárítására használták Anatóliában. A napszítta uszadékfát valahol az Ibériai-félszigeten vetette partra egy hullám, s egy egyszerű ötlettel kedves emlékké varázsolták. A fürdőszobába választott kék virágos cementlap a mór kultúra motívumvilágát idézi. A fürdőszobát trópusi kúszónövényként beborító burkolathoz fehérre festett bútorokat és egy kékesszürke, fakeretes tükröt választottak, hogy a markáns minta még jobban érvényesülhessen.



Ha többet olvasnál Ildi és Dezső otthonáról, keresd az Otthon júniusi számában.

Torma Beatrix cikkéből
Styling: Torma Beatrix
Fotó: Imre Barnabás