Bio konyhakert kialakítása lépésről lépésre: így csináld

Melyek a legfőbb szabályok?

Akkor érdemes veteményezésbe kezdeni, ha tartjuk magunkat a bio szemlélethez, hisz vegyszeres termés boltban is kapható. Kezdjük egy-két ágyással, lassan, akár évről évre fokozatosan növeljük a területet. Ismernünk kell a talaj adottságait: az agyagos földet például nehezebb megművelni, de jobban tartja a nedvességet, a homokos talaj épp fordítva.

Mitől lesz bio a kert?

Az ilyen típusú gazdálkodásban a talaj kapja a fő fókuszt, amely folyamatos táplálást igényel. Így jut a növény állandóan tápanyaghoz, ezért fontos a komposztálás, a mulcsozás és a zöldtrágyanövények termesztése. Próbáljunk minél több mindent visszaforgatni a talajba.

Milyen növényekkel kezdjük?

Nem kell mindent egyszerre megtermelni. Ha nyáron beérik néhány szezonális alapzöldség, például egy kis paprika, paradicsom, hagyma, már nagy lépést tettünk előre. Arra figyeljünk, hogy mely növények kerülnek egymás közelébe: a paradicsom ízét például kiemeli a bazsalikom, jó társa a zeller, míg más fajták kevésbé szeretik egymás társaságát.

Hogy ütemezzük az ültetést?

Alakítsunk ki a fő növényeink mellett elő- és utóveteményt is. Egyes zöldségek magjait már február végén elszórhatjuk, és egy hónap alatt kifejlődnek (ilyen például a hónapos retek), így a fő növények megjelenéséig is hasznosul az ágyás. Nyár végén elvethető sok őszi növény magja.

Hová telepítsük?

Gyakori tévhit, hogy reggeltől alkonyatig érnie kell a napfénynek a veteményest: a lényeg, hogy hat-nyolc órán keresztül, lehetőleg délelőtt legyen napos a terület, majd délután a fák lombján át érkező szűrt fény tesz a növényeknek a legjobbat. A ház fala által vetett árnyék kevésbé előnyös.

Bekukkantanál Ditta kertjébe és veteményesébe? Kattints ide!

Fotók: Jurassza Zsófia, Kerekes Kata