Energiatakarékossági tévhitek, amiknek még mindig sokan bedőlnek

Ha kikapcsoltam a készüléket, nem fogyaszt áramot

Ha otthoni elektronikai eszközünknek - például asztali számítógép, televízió, DVD- vagy Blu-ray-lejátszó, rádió, illetve minden távirányítós készülék - van „azonnali bekapcsolás” funkciója, vagy kikapcsolt állapotban is világít rajta valamilyen LED lámpa, akkor bizonyos mértékben folyamatosan áramot fogyaszt. Bár a modern eszközöknél már elhanyagolható lehet a standby üzemmód ilyen jellegű fogyasztása, ha épp nem használjuk, célszerű ezek közül minél többet áramtalanítani, különösen, ha régebbi készülékről van szó. Ehhez hasonlóan szintén figyeljünk a külső tápegységgel vagy tápkábellel rendelkező elektronikai eszközök, vagyis a laptopok, videojáték-konzolok, telefontöltők és egyéb hasonló eszközök tudatos használatára, mert ezek tápegységei akkor is áramot fogyasztanak, ha maga a készülék nincs használatban, ill. nincs a töltőn. Ezek egyenként nem jelentős tételek a villanyszámlán, de sok kicsi sokra megy.

Nem számít, hogy a tévénk mennyire energiatakarékos

Bár egy átlagos, 55 hüvelykes képátlójú, G energiaosztályba sorolt tévé - energiacímke szerinti – 100 kWh éves áramfogyasztása eltörpül egy háztartás teljes áramfogyasztása mellett, a már említett „sok kicsi sokra megy” elv alapján itt is tudunk takarékoskodni az energiával. Érdemes például a tévék esetében is figyelni az energiacímkén lévő értékeket, hiszen az egyes modellek fogyasztása akár az átlagos érték dupláját is elérheti. Tény, hogy a környezettudatos tévézés gyerekcipőben jár hazánkban: az LG országos kutatása szerint felnőttek harmada számára fontos csak, hogy energiatakarékos készüléket válasszon, miközben a hűtők esetében 10-ből 9-en, a mosógépeknél pedig 10-ből 8-an figyelnek erre. A magyar háztartásokban lévő televíziók ráadásul többnyire vagy nem rendelkeznek energiatakarékos, azaz eco üzemmóddal, vagy a tulajdonosuk nem tudja, hogy képes-e erre a készülék. Az sem segíti a kisebb energiafogyasztást, hogy a megkérdezettek többségénél szokott úgy menni a tévé, hogy nem figyelnek rá: minél fiatalabb a válaszadó, annál jellemzőbb a gyakori háttértévézés.

A kézi mosogatás takarékosabb, mint a gépi

Az energiatakarékosság témakörébe tartozik a vízpazarlás elkerülése is, hiszen a háztartásokban felhasznált ivóvíz kitermeléséhez, kezeléséhez, fogyasztókhoz való eljuttatásához, majd a szennyvíz tisztításához is energia felhasználására van szükség. Bár az extrém konyhai sportok kedvelői kihívásként élhetik meg, hogy egy családi vacsora összes edényét elmosogassák csupán a mosogató két megtöltött medencéjét használva, a hétköznapokban egy alapos, higiénikus eredményre törekvő kézi mosogatás igencsak megpörgetheti a vízórát. A Bonni Egyetem sokat idézett kutatása szerint egy mosogatógépnyi edény- és evőeszközmennyiség megtisztításához a gép 80%-kal kevesebb vizet használ, mint a kézi megoldás, ha pedig az egész EU átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát, valamint több mint hatmilliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani. Magyarországon is van hova fejlődni, hiszen a kutatási eredmények alapján csupán minden harmadik háztartásban található mosogatógép.

Ha elmegyünk otthonról, ki kell kapcsolni a fűtést

Bár elsőre jó ötletnek tűnhet a fűtés lekapcsolásával csökkenteni az energiafogyasztást, valójában akkor járunk a legjobban, ha - a távollét hosszától függően - kisebb-nagyobb mértékben lejjebb tekerjük a termosztátot, így ugyanis nem hűl át annyira a lakás, hogy azután túl sok energiába kerüljön az újbóli felfűtése. Ha munkába indulunk, 2-3 fokkal érdemes lejjebb állítani a hőmérsékletet, ha pedig hosszabb időre elutazunk, akkor temperáló fűtést tartsunk fent, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen. Az országos kutatás eredményei szerint a megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.