Javítani, vagy kicserélni?

Még a régi nyílászárók alapos javíttatása, de akár a cseréje is többnyire jelentős kiadással jár. A javítási munkákra megbízható és hozzáértő szakembert kell találni, hacsak nem állunk neki magunk, ám a javítás tartóssága így is kérdéses marad, hiszen a régi faszerkezetek kötéseinek szilárdsága évről-évre - a rendszeres karbantartás ellenére is - tovább romlik.

A másik probléma a kopott, élemedett zárszerkezetek pótlása. Egy régi gerébtokos ablak kilincses zárszerkezetét csak durva bontást követően lehet pontos zárásúvá tenni, de erre egyáltalán nincs garancia. Márpedig a pontatlan zárás megnöveli a szerkezeti egységek közötti réseket, ahol az enyhe légmozgás is kellemetlen huzatot okoz. A régi zárszerkezetek csak a kétszárnyú ablakokon zárnak három ponton, ám ott is ritka esetben megfelelően. Az egyszárnyas, nagyobb felületű ablakokon pedig többnyire két, egymástól függetlenül működtető, egyszerű kilincses zárnyelv, a kisebbeken pedig csupán egy ilyen elfordítható nyelvű, általában kopott zár biztosítja az ablak zárását. Az ajtók, ablakok pántjainak állapota sem szokott túl rózsás lenni. A kilazultak inkább cserére, mint megerősítésre szorulnának, amit viszont nem is olyan könnyű kivitelezni.
A következő szempont az üvegezés. A régi ablakokba rendszerint 3,2 mm vastag üveg van, a mai 4 mm vastag üvegezésekkel szemben. Ez ugyan a homlokzati ablakoknál két rétegben védi a lakás belső klímáját, ám hő- és hangszigetelési hatásfoka elmarad a mai korszerű üvegszerkezetektől. Cseréjükre többnyire csak törésnél kerül sor. Kétrétegű thermopan üveget csak kivételes esetben és drágán lehet így beépíteni, a keret szilárdságától függően.

Mikor jó a felújítás?
Felújításra tehát csak akkor érdemes gondolni, ha kisebb javításokkal is jelentős eredményeket érhetünk el, már ami a jó zárást illeti. Az egymásra záródó peremek megtisztításával, a zárak nyelvére kenődött festék eltávolításával és a zárlemezek helyének pontosításával javíthatunk a keretek zárásán, de ennek feltétele, hogy a szárnyak ne legyenek vetemedettek, és sarokillesztései is szilárdak legyenek. Az üvegezésnél pedig mindig következetesen pótolni kell a gittelést.
A hőveszteséget a tokok melletti külső-belső falhézagok is okozhatják. Ezeket rugalmas tömítőanyaggal lehet csökkenteni. Ehhez néha a rések szélének kibővítése is szükséges, hogy a rések kellő mélységben kitölthetők legyenek. Az ablakszárnyak és tokok hornyait is meg kell tisztítani a vastag festékrétegektől, majd utólag kimart horonyba üthető, lágy EPDM résszigetelő idommal megteremthető a nyílászárók úgynevezett légtömör szigetelése. Ez mázoláskor kivehető, majd újra visszahelyezhető a horonyba. A munkát azonban szakemberre kell bízni, hogy az eredmény garanciális és hatásos is legyen.
A nyílászárókat tehát ideális esetben némileg lehet korszerűsíteni, ám az időszakonként aktuális karbantartó mázolási feladatok továbbra is szükségesek. Szerencsés esetben így még több évig elodázhatjuk a nyílászárók cseréjét, bár tökéletesen soha nem fognak zárni.

Mikor kell cserélni?
Ha viszont a fenti feltételek alig teljesíthetők, érdemes elgondolkodni a nyílászárók cseréjén. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel. Először is műanyagból- vagy fából, esetleg alumíniumból készült nyílászárókat válasszunk? Mindegyiknek megvannak az előnyei. Mivel hosszú évekre szóló beruházásról van szó, karbantartás szempontjából csak a fa nyílászárók igényelnek évek múlva felület felújítást, viszont vetemedésre ezek sem hajlamosak. Az alumíniumból készültek nagyon időtállóak, viszont sokba kerülnek, így ideális és megfizethető megoldásnak mondhatók a műanyag nyílászárók, amelyek időtállóak, vetemedésmentesek, felületkezelést sem igényelnek, és akár többféle színben is megrendelhetők. Nem véletlen, hogy a cserék 70%-ánál műanyag ablakokat építenek be.

Tudtad?
A műanyag nyílászáróknál azonban érdemes újabb tényezőket figyelembe venni. Ezek ugyanis 3, vagy 5-6 kamrásak. A kamrák számával nő a hő- és hangszigetelési tulajdonságuk, és egyben a keret és a tok statikája is jelentősen javul. A háromkamrás szerkezetek hőveszteségi (K) értéke 1,5-2, az ötkamrásaké pedig 1,1-1,4 érték közötti. A beépítési mélységük a nyílászáró profiljának, pontosabban a légkamrák számának a függvénye, ezért a 3 légkamrásakhoz általában 60, az ötkamrásakhoz 70, a ritkán igényelt 6 kamrásakhoz pedig 80 mm beépítési mélység szükséges. Ezek a nyílászárók feleslegessé teszik a dupla ablakokat.

Mi lesz a régi tokkal?
Nos, a régi tokot általában teljesen eltávolítják az ablaknyílásból, és akkor jelentős kőműves munkával kell számolni, de az új ablaknak a régi tokba építésére is van mód. A régi tok kiemelése érthetően sok piszokkal, utólagos kőművesmunkával jár. A tokba építéskor csak a régi szárnyakat emelik le, a kiálló szerelvényeket pedig eltávolítják. A régi tokot lefedik ún. renovációs tokkal, és abba szerelik be az új ablakszárnyakat. Így elkerülhetők a tokbontással járó munkák, viszont az üvegezett felület ennek megfelelően kisebb lesz néhány cm-rel.
A tokot takaró profilszerkezet növeli a beépítés költségeit. Bizonyos esetekben azonban célszerű vállalni a tokbontásos beépítést, mert így teljesen megszabadulhatunk az egész elavult faszerkezettől, amit ajánlatos a beépítést végző vállalkozóval elvitetni. Ez persze nem mindig ingyenes szolgáltatás!

Milyen legyen a nyílászáró osztása?
Társasházakban kötelező a meglévő ablakhoz igazodni, hogy az épület összképe ne változzon. Az sem mindegy, hogy milyen vasalatot választunk. Ez ugyanis meghatározza a szárnyak bukó-, nyíló- és negyedes rés szellőzést biztosító nyitását. Ez a szellőző funkció az ablakok tökéletes záródása és kézi állítása miatt nyílt égésterű gázkészülékekhez nem elégséges, csak az időleges légcserét biztosítja. Ilyen gázkészülékek esetén Higro szabályozású légbevezetővel szerelt ablakokra van szükség, ami 11-13 m3/h légcserét biztosít. El nem zárható és esetenként huzat érzetet kelthet, viszont a gázszolgáltatók megkövetelik a használatát. Beépítését már a megrendelésnél közölni kell.
Az üvegezés újabb lényeges szempont. A forgalmazott kültéri nyílászárók kivétel nélkül hőszigetelt thermo üvegezésűek, amelyeknek két 4 mm vastag üvegrétege között 16 mm-es légrés van. Ezeknek a hőveszteségi értéke általában 2,6-2,8 W/m2K, ami már jónak mondható. További hőszigetelés növelést a Low-e üvegek adnak, amelyek K értéke 1,4, ami lakóépületeknél már kielégítő lehet. Ha pedig az üvegszerkezet argon gázzal töltött, és hőhídmentes távtartóval szerelt, akkor már a K 1,1-es értékű, ami a klímás helyiségekbe ajánlott. Az üvegek léghanggátlása általában 32 dB, de igény esetén 45 dB-re is javítható az üvegvastagság növelésével, gáztöltéssel, ami persze jelentős felárat jelent.

Költségek
Hogy végül mibe kerül a nyílászáró cseréje, az attól függ, hogy milyen típusú profilt, milyen beépítést, üvegezést és egyéb tartozékot, mondjuk redőnyt rendelünk meg hozzá. Az esetleges kőművesmunka csak akkor tartozik az ablak árába, ha a kivitelező ezt vállalja, különben nem, mint ahogyan a kiegészítők és a renovációs tok is költségnövelő tétel. A szállítás, és a helyszíni felmérés általában csak megrendelés esetén ingyenes.
Kivitelező választása esetén elégséges, ha ingyenes előkalkulációt kérünk, és ezek alapján döntünk, kivel végeztetjük el a munkát. Ehhez elég a külső falszélesség és magasság, illetve az ablaknyílás méretének, továbbá a profil és az ablak kiosztásának és nyitási módjainak megadása. Ez az érték azonban mindenkor csak hozzávetőleges. Az, hogy végül is mennyit kell a cseréért fizetni, az csak a megrendelést követően derül ki.