A vezetékes víz átka

A biztosítási piac egyik meghatározó szereplője tette közzé a tavalyi évre vonatkozó összesítését. Ebből kiderül, hogy 700 ezer lakásból összesen 80 ezer kárbejelentés történt 2012-ben. A társaság adatai szerint a káresetek több mint felét (54%) tette ki a csőtörés, csőrepedés, a második leggyakoribb káresemény az üvegtörés volt (16%), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az elemi károk kerültek (9%).

Első a kifizetésekben
Vagyis a legnagyobb veszélyt a lakások, házak épségére a vezetékes ivóvízrendszer jelenti. Ez nem csupán a káresemények számában, de a biztosító által kifizetett összegekben is kimutatható. Ezek az összes kifizetés kétharmadát teszik ki - több mint 2 milliárd forintot -, ezt követik az üvegkárok (csaknem negyed milliárd forint), végül közel 200 millió forintot fizetett a biztosító tűzkárokra.

Láthatatlan csövek
Bár első látásra meglepőnek tűnhet, hogy éppen a vízvezetékrendszer okozza a legtöbb bajt, a magyarázat mégis viszonylag egyszerű: a falakban húzódó csőhálózat objektív okokból nincs szem előtt. Az elöregedő rendszer hibái csak nagyon ritkán szembetűnőek, így – ha az érintett ingatlanban nem végeznek generális átalakításokat – a lakók kizárólag akkor szembesülnek a rozsdás, régi vezetékekkel, amikor azok elrepednek vagy eltörnek. Ilyenkor azonban nem csak az érintett tulajdonos, de az alatta lakók is úsznak a bajban.

Legyen biztosításod!
A biztosítás érvényesítése sem egyszerű ilyen esetben, hiszen a helyreállítást annak a tulajdonosnak a biztosítója kell, hogy állja, akitől az alatta lakó elázott – független attól, honnan ered a csőtörés. A legnagyobb baj abból származik, akinek a felső szomszédja nem kötött semmiféle biztosítást és nincs rá kerete vagy hajlandósága, hogy helyreállítsa az okozott kárt. Erre azonban egyre ritkábban kerülhet sor, hiszen a magyar lakásállománynak már több mint a 70 százaléka biztosítva van.