Közeleg a kötelező rezsicsökkentés

Tíz éves késéssel kezdi el Magyarország ledolgozni energia-hatékonysági hátrányát. Ugyanis a 2018. január elsejétől életbe lépő energetikai elvárások a szomszédos államokban (Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban) már 2008 óta érvényben vannak. Nálunk ezeket az elvárásokat két lépcsőben vezeti be az állam: már ma is az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának kell megfelelnie azoknak a társasházaknak, amelyek uniós- vagy állami segítséggel vágnak bele az épületek renoválásába.

De 2018. január elsejétől már mindegy lesz, honnan szerez pénzt a lakóközösség az épület felújítására, a végeredménynek eleget kell tennie a szigorított elvárásoknak. Új építésű ingatlanok esetében 2021. első napjától lép hatályba ez a szempontrendszer.

A legfontosabb követelmény, hogy a társasházi lakások ne az utcát fűtsék – szaknyelven: a hőátbocsátási tényező csökkentése a cél, azaz, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a külső környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetők. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára. Egyes számítások szerint így akár a mostani felére is csökkenthető az egyes lakóingatlanok fűtésre fordított költsége – vagyis jelentős és tartós rezsicsökkentés érthető el a felújítással.

Szakemberek épp ezért azt javasolják, hogy a társasházak már most kezdjenek el felkészülni a felújítási munkálatokra, mivel a meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása lesz. „A korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte” – Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője szerint.

Meich Mátyás hozzátette: a felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.