Csúcsokat dönt a lakáspiac

A Duna House legújabb kimutatása szerint kiugróan magas volt a februári forgalom az ingatlanpiacon – 10 százalékkal múlta fölül a tavalyi év második havát, és nem a szökőnap miatt. A magas forgalom hátterében nemcsak a megnövekedett kereslet, hanem az ugyancsak megnövekedett kínálat áll, amelyet egyrészt a forintosítást követő eladási hullám, másrészt a CSOK miatt új lakásba vágyók értékesítési kedve erősített.

A panellakások az ország keleti felében 145-, míg nyugaton 175 ezer forintos négyzetméter áron cseréltek gazdát. A főváros pesti oldalán 276, Budán viszont 315 ezerért lehetett vásárolni ilyen típusú ingatlant. A téglaépítésű lakásért vidéken 197 ezer forintot adtak, Pesten átlagosan 336 ezret, Budán 448-at, a legdrágábbnak pedig a Belváros (V. kerület) bizonyult 553 ezer forintos négyzetméterenkénti árral.

A népszerűségi rangsor elején továbbra is a XIII. kerület áll, amely a Budapesten vásárolni szándékozók 18 százalékát érdekli, mint szóba jöhető célpont, ám nem sokkal marad el a XIV. és Budán a XI. kerület sem. A belvárosban a VI. és VII. kerületek szintén népszerűek, a potenciális vevők 15 százaléka ezekben a városrészekben is körülnéz. Nem véletlen, hogy ezek a legnépszerűbb kerületek, hisz az itteni lakásokat a legkönnyebb kiadni – márpedig a fővárosban még mindig a befektetési céllal történő vásárlás viszi a prímet. Az adás-vételek 41 százaléka ezért jön létre (míg vidéken csupán a tranzakciók 25 százalékára volt ez jellemző), majd ezt követi az első lakásukat vásárlók és a nagyobba költözők. Vidéken a vevők közel harmada nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba költözött.

A budapesti eladók 38 százaléka azért vált meg lakásától, mert nagyobbat szeretne vásárolni, 25 százalékuk viszont éppen kisebbet keres. Örökölt ingatlant a fővárosban az eladók 15 százaléka értékesített, miközben vidéken minden harmadik eladott ingatlan örökség volt.