Vastagabb a pénztárca hőszigetelés után

A polisztirol észrevétlenül sok helyen bukkan fel életünkben a fagyis doboztól az elektromos eszközök védőcsomagolásáig, de legnagyobb felületen mégiscsak házainkat öleli körbe láthatatlanul. Jelenléte nem túlságosan látványos, hiszen vakolat takarja és színesíti, mégis fontos a használata: védi az épület külsejét, hatására alacsonyabb lehet a rezsink és környezetünket is védi.

Miért „húznak” a falak?

Ha hűvösek a falak, a fűtés is nehezebben segít. Hideg pedig azért lehet a fal, mert hiányos a szigetelés (például egy 30 cm vastag falazatnál csak 6 cm) vagy egyáltalán nincs, ezért a falak akár 12-14 fokra is lehűlnek és egész télen hidegek maradnak. A kifűtés pedig itt nem segít, mert az emberi test a hőt mindig a hideg felület irányába adja le fokozatosan, ezért ha hideg a falazat, az az érzésünk lesz, hogy húznak a falak, pedig minden zárva van. Ráadásul ez többletköltséget is jelent, mert nem lesz kellemes a hőérzetünk, komfortérzetünk és több fűtőanyagra lesz szükség a folyamatos meleg fenntartásához, így már érthető a magasabb gázszámla is.

Új előírások, vastagodó hőszigetelés

Már a jelenlegi szabályozásnak megfelelő hőszigetelési vastagsággal is javulhat komfortérzetünk és csökkenhet a rezsink, de a küszöbön álló változások miatt 2020 után a hőszigetelési vastagságok további növekedése várható. Egy korszerű polisztirol hőszigetelés havonta megtérülő hosszútávú befektetés, amit már az első fűtési hónap rezsiszámláján láthatunk, a különbséget pedig tekinthetjük kamatnak is, ami a pénztárcánkban marad. A közeledő szabályozás hatására a szakemberek a polisztirol hőszigetelési lapok vastagságának duplázódását várják ugyan, de ez nem jelenti automatikusan a beruházási költségek duplázódását, de a hatékonyság növekedését mindenképpen! Ha a számok meggyőzőbbnek tűnnek, akkor érdemes a MEPS egyesület honlapján tájékozódni további információkért.

Hőszigeteléssel védjük a környezetet is. Természetesen!

A megfelelő vastagságú polisztirol hőszigetelés télen bent tartja a meleget, nyáron pedig nem engedi át a falakon, így a nyári hővédelemben is szerephez jut. Mivel a hőszigetelés nélküli épületek 2-3x több széndioxiddal szennyezik a környezetet, ezért zöld szempontokkal is indokolható a polisztirol lemezek használata a homlokzaton, ráadásul akár 7x is újrahasznosítható.

Nézzük csak miről beszéltünk: a polisztirol lemezek szilárdak, mégis kis súlyúak, és a várható élettartam akár 50-70 év is lehet. Hőszigetelésként az épületet védik, de áttételesen, az épület energiaigényének csökkentésével a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, hiszen csökkenti a környezeti terhelést.

Ez az energiamérleg egyik oldala, de mi van a másik serpenyőben, ha az anyag előállítását, feldolgozását nézzük? Városi legenda, hogy az EPS gyártás környezetszennyező és az életciklusa végén is káros a környezetre. Ez nem igaz, hiszen nyersanyaga a szerves kőolaj, de a gyártási folyamat végén a késztermék térfogatának csak 2%-a polisztirol, a többi 98% levegő. A gyártási folyamatban is visszaforgatják a hulladékot, a felhasználás során pedig a pontos méretezéssel tehetünk a legtöbbet az energiapazarlás ellen. És a legfontosabb környezetvédelmi kérdés, hogy mi történik vele, ha már elhasználódott? Itt is a környezettudatosság az első lépés, hiszen a polisztirol megfelelő bontás és tisztítás után akár még a gyártás után 30-40 évvel is felhasználhatók és a teljes élettartam alatt akár 7x újrahasznosíthatók. A folyamat itt is a hulladéklerakóban ér véget, de még ott is segít, mert átszellőzteti és lazítja a hulladékhalmot.

Amennyiben otthonunk energiagazdálkodásán szeretnénk javítani, az első lépés lehet egy korszerű homlokzati hőszigetelés alkalmazása, mely pénztárcánkat és környezetünket is védi. (x)

További hasznos információ a témában: www.hoszigeteljaholnapert.hu