Fehér paradicsomleves citromfüves mangalicafasírttal

Hozzávalók: 30 dkg darált mangalicatarja, 1 gerezd fokhagyma, fél szál póréhagyma, 1 dl tehéntej, 1 szárított zsemle, 1 tojás, néhány levél citromfű, 1 kg fürtös paradicsom, 0,25 dl fehérborecet, 1,5 dl tejszín, 2 ek. cukor, fél ek. keményítő, olívaolaj, só, őrölt bors

A darált húst összedolgozzuk a finomra vágott hagymákkal, a tejbe áztatott, kinyomkodott zsemlével, a tojással és a citromfűvel, majd apró fasírtokat formázunk belőle. Felhevített olívaolajon kisütjük. A paradicsomot összeturmixoljuk, sózzuk, majd szűrőruhán lecsepegtetjük. Az így kapott áttetsző paradicsomvizet fehérborecettel felforraljuk, tejszínnel dúsítjuk, cukorral ízesítjük és keményítővel sűrítjük. Tálaláshoz használhatunk durvára vágott kapribogyót és szárított paradicsomhúst.

A  mangalicasertés a magyar kobe marha, tartják a japánok. Michelin-csillagos éttermek versengenek a húsáért. Pedig ez a jellegzetes küllemű sertés a közelmúltban menekült csak meg a kihalástól. Bár a kiegyezés idején szinte kizárólagosan mangalicát tenyésztettek hazánkban, mégis szinte egy emberöltő elég volt ahhoz, hogy kiszoruljon a köztenyésztésből, és ezzel végleg veszélybe kerüljön a fajta léte. 1973-ban védetté nyilvánították, és génmegőrző állományokban tenyésztették tovább, mígnem Tóth Péter és spanyol barátja úgy huszonöt évvel ezelőtt megfordították a történetet. Féléves keresés után találtak rá egy hajdúböszörményi sertéstelepen az utolsó kétszáz darab mangalicára, melyek a meglévő állomány negyedét jelentették, azonban rögtön közölték is velük, hogy heteken belül elpusztítják a senkinek sem kellő, lassan fejlődő állatokat. Mivel tudták, hogy ez vár a többi mangalicára is, látták, hogy ha nem lépnek közbe, akkor végérvényesen kihal a fajta. Mára Tóth Péter a Mangalicatenyésztők Országos Egyesüle-tének elnöke, míg barátja a világ egyik leghíresebb sonkagyárosa lett, a megmentett mangalicáknak köszönhetően az állomány pedig több mint tízezer darabra szaporodott. Ma már azt is tudjuk, hogy a mangalica húsában nem kevesebb a koleszterin és a zsír sem az átlag nagyüzemi sertésekhez képest. Valódi értékét az ízletesség, a porhanyósság, a finom márványozottság, a magas és egyenletes eloszlású zsírtartalom, valamint a jó takarmányból a zsírba oldódó zamatanyagok adják. Mindezek egyedülállóvá teszik a mi mangalicánkat.