A Bakony lankái, az ég kékje, a Balaton habjai textilen

A természethez közeli élményeidet fogalmazod meg textiljeiden, amihez két művészeti ág különleges párosítását választottad. Melyek ezek és hogyan jött az ötlet?

A zirci művészeti szakközépiskolában kezdődött minden, ahol díszítőfestészetet tanultam. Imádtam festeni, és ezzel is akartam foglalkozni a továbbiakban, aztán mégis a textiltervezést választottam.

Nagyon élveztem az egyetem kreatív légkörét, és hogy felfedezhettem a nyomott textíliák világát, azonban mégis hiányzott az ecset. Elkezdtem a magam örömére akvarelleket és absztrakt képeket festeni, kísérletezgetni, így találtam rá a saját utamra, ami a textil és a festészet ötvözése. Két évembe telt.

És miért épp a kék színt választottad hozzá?

Ez is ösztönös volt. Rendszeresen járok a Bakonyba, ahonnan származom, sokat túrázom. A mai napig ez a természetes közeg az első számú inspirációs forrásom, szinte belém ivódott a víz és az ég kékje.

Textilből is természetes összetételűt használok, fehéret, mert ezen él legszebben a kék. Igaz, a legfrissebb kollekciómban némi piros vagy épp sárga szín is megjelenik, és tulajdonképpen azt mondhatom, hogy ezzel a pár csepp festékkel elkezdődik egy színesedési folyamat a textiljeimen. Mintájukat, a hínárszerű motívumokat varrógéppel készítem. De például a háromszög alakú párnáimat is a vízközeli élmény, a balatoni vitorlások látványa inspirálta.