Designklasszikus: Breuer Marcell

Pécs, Bécs, Weimar, Párizs, Dessau, Budapest, London, New York, születés és halál, közben pedig egy kihívásokkal teli, kivételes életút. Breuer Marcell a Mecsek lankáiról a csúcsra jutott, a bútortervezés és a modern építészet legmagasabb fokára.

Az 1920-as években járunk. Breuer a weimari Bauhaus iskola legfiatalabb diákja, később az asztalosműhely első embere. Már ekkor több bútort tervez. Minden meghúzott vonal, minden mozdulat a racionalizmus irányába mutat, a Gropius-tanítvány a mester nyomába ér.

A csővázas székekkel huszonhárom évesen kezd el foglalkozni. Inspirációja a saját Adler kerékpárja, annak is az acélváza. Breuert lenyűgözi az ipari anyag ereje, alakíthatósága és eleganciája. 1925-ben előrukkol a B3 modellel. A maga korában korszakalkotó ez a fémmegmunkálási technológia. Breuer megfogalmazásában: úgy lehet hajlítgatni az acélcsövet, akár a makarónit. A vázat feszes bőrfelületek öltöztetik fel, és kész is a máig ható karakter.

De mikor lett a B3-ból Vaszilij szék? A sztori az 1960-as évekre datálható, ekkor dedikálta Breuer a széket barátjának, a festő Vaszilij Kandinszkijnek – biztosan nem bánta.

A B3 több gyárat is megjárt, míg a formatervezési védjegy az amerikai Knollhoz került – máig itt készülnek az ikonikus székek, a cég 80. évfordulóját 18 karátos aranyozással ünnepelve.

SZÖVEG: FÜZESI ZSUZSA FOTÓ: skandin.com