Ásványgyapot anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

Az épületek homlokzatainak külső oldali hőszigetelése rengeteg hasznos fűtési energiát ( az összes veszteség kb 35%-át) spórolja meg számunkra a téli hónapokban, és óvja a belső terek felmelegedésétől a helységeket a nyári forróságban, így a hűtési költségeinket csökkenthetjük. Kiegyensúlyozott belső hőmérsékletet és belső páratartalmat biztosítanak az épületnek, ezáltal egy egészségesebb és komfortosabb környezetet teremtenek a benne élők számára.

A homlokzat, a tetőtér ( a padlásfödém, vagy a szarufák közti és alatti hőszigetelés) már jelentősen hozzájárul egy épület hőveszteségének csökkentéséhez, egy az idő előrehaladtával többszörösen megtérülő, a környezetvédelmet is elősegítő befektetés.

Hazánkban a legelterjedtebb az úgynevezett kontakt hőszigetelési rendszer, azaz a szigetelőanyagot ragasztással, mechanikai rögzítőelemekkel vagy e két eljárás kombinációjával rögzítjük a falfelületre. Közvetlenül a hőszigetelő anyag felületére bevonatréteg (vakolat) kerül, amely erősítő réteget tartalmaz, a repedezés megakadályozására, és a mechanikai ellenálló képesség javítására.

A szigetelőanyag lehet ásványi alapú (kőzetgyapot)  vagy műanyag hab (polisztirol).

A két rendszer hőszigetelési képessége közel azonos, a kőzetgyapot rendszereknek 3 nagy előnye van:

• A1-es azaz nem éghető tűzvédelmi besorolásúak
• Csökkentik a külvilág zajait
• Páraáteresztőek, így a teljes falszerkezet megőrzi természetes légáteresztő képességét

A hatályba lépett új követelmények hatására - a külső falak hőátbocsátási tényezője, az „U” érték  a múltbéli  0,45 W/m2.K értékről 0,24 W/m2.K-re változott – a  szigetelés vastagsága jelentősen megnőtt a kívánt teljesítmény elérése céljából. Jelen pillanatban az új követelmény értékek körülbelül 15 cm vastagságú  homlokzati hőszigetelő anyaggal teljesíthetőek.

Kivitelezési tanácsok:

A falfelületet javasoljuk kívül-belül vakolatréteggel ellátni, azaz ne a nyers falszerkezetre ragasszuk a szigetelést. Ennek az a célja, hogy megelőzzük a könnyű falazóelemek alkalmazása esetén fellépő filtrációt, páravándorlást, páralecsapódást.  

 A hőszigetelő táblákat általában perem-pont módszerrel rögzítjük úgy, hogy felületük legalább 40%-ára kerüljön ragasztó. Ez a megfelelő tapadás eléréséhez szükséges.

Lamellás (a tábla felületére merőleges szálú) termékeket teljes felületen kell ragasztani.

Ásványgyapot szigetelés esetén 4-6 darab/m2 rögzítőelemmel kell számolni. Ezek számát a tervező határozza meg, az épület magasságától, a szélterheléstől és a felület helyzetétől (pl. mezőközép vagy peremterület) függően.

Az ásványgyapotok szálas szerkezetük miatt nem gátolják a falon átjutó pára vándorlását, a páralecsapódás illetev átnedvesedés megakadályozására hidrofób tulajdonságúak. Az épületek hőszigetelése mellett fontos szempont az egyik legjelentősebb és legkárosabb környezetszennyező tényező, a környezeti zaj csökkentése is.

Ennek hatékony módja a szálas szigetelőanyagok alkalmazása az épületekben, mert gyors kivitelezést tesz lehetővé, ugyanakkor a hagyományos szerkezetekkel egyenértékű akusztikai tulajdonságokat kínálnak. Egyes mérések szerint a habosított műanyag táblákkal készülő homlokzati hőszigetelések rontják a falszerkezet léghangszigetelő képességét, míg az ásványgyapot anyagok esetében ez nem változik, esetleg javul.

Szerelt válaszfalakban, lakáselválasztó falakban, födémekben is általánosan elterjedt az ásványgyapot anyagok használata. A szálas szigetelőanyagok és a szerelt – főleg gipszkarton – válaszfalrendszerek kombinációja olyan hatékony hangszigetelést tesz lehetővé, amely egyenértékű a hagyományos, szilikát anyagú (tégla) falak jellemzőivel. Mindehhez kapcsolódik még a gyors, termelékeny munkavégzés, de akár a helyiség vagy épület ma gyakori funkcióváltozása miatt óhatatlanul előforduló bontási munkák egyszerűsége is.

Az adott munkákra szánt anyagok kiválasztásában a hővezetési tényezők mechanikai tulajdonságok és egyéb szempontok is szerepet játszanak.

Ha a termék valamelyik ragasztó- vagy vakolatgyártó homlokzati hőszigetelő rendszerének része, akkor az úgynevezett bevonatréteggel ellátott, többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek irányelve, az ETAG 004 alapján készült minősítésben (ETA) megadott paramétereknek kell megfelelnie. Itt tűzvédelmi, vagy mechanikai jellemzők (nyomószilárdság,felületre merőleges irányú húzószilárdság stb.) szerepelhetnek.

A dübelek kiválasztása többnyire elhanyagolt szempont a tervezési folyamatban, pedig az olcsóbb, hőhidas típusok nagy szélszívásnak kitett vagy magas épületeken nagy számuk (több mint 10 db/m2) akár 25-30%-kal is ronthatják a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét.

A felület foltosodása megelőzhető a homogén szigetelőanyagokban alkalmazható, úgynevezett süllyesztett dübelek használatával.Emiatt ügyelni kell a jobb minőségű, hőhídmentes dübelek betervezésére és beépítésére.

A kivitelezést jelentősen gyorsítják, és a homlokzati rendszer költségeit nagyban csökkentik az úgynevezett bevonatos táblák, amelyek között két, kiemelkedő hőszigetelő képességű termékcsaládot találjuk. Ezek a bevonatoknak köszönhetően a kivitelezők számára nyújtanak további előnyöket.