Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forintra csökkent, ami 2021 óta a legalacsonyabb érték. Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, 2023 és 2025 között pedig tartósan 800 ezer forint fölött alakult. Tavaly 842 137 forinton tetőzött, ehhez képest idén több mint 153 ezer forinttal mérséklődött.
A károk összegének csökkenése ugyanakkor nem jelentette azt, hogy ritkábbá vált volna a kontármunka. Az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ben mért 14,54 százalékkal. A probléma gyakorisága tehát lényegében változatlan maradt, miközben az okozott átlagos anyagi veszteség jelentősen csökkent.
„A csökkenésnek több oka is lehet. Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Ha kisebb értékű munkákat rendelnek meg, egy hibás kivitelezésből származó kár is kisebb lehet. Közben azonban egy kedvező folyamatot is látunk: a megrendelők tudatosabbá váltak. Több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat. Minél felkészültebb a megrendelő, annál nagyobb eséllyel ismeri fel időben a kockázatokat. Ezért a kárösszeg csökkenése biztató, de önmagában még nem jelenti azt, hogy kevesebb lenne a kontármunka” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A kontármunka továbbra is széles körben érinti a magyarokat. A felnőtt lakosság 38 százaléka mondta azt, hogy élete során már szenvedett anyagi kárt kontármunka miatt. Ez enyhe visszaesés a 2025-ben mért 40 százalékhoz képest, de így is azt jelenti, hogy tízből közel négy magyar felnőttnek van személyes tapasztalata kontárkárral.
A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2026-ban romlott egy kissé. Az Építőipari Bizalmi Index átlaga a tavalyi 3,60-ról 3,54 csillagra csökkent az ötfokú skálán, ami továbbra is „átlagos munkát” jelent.
A szakemberek megítélése területenként is eltérő képet mutat. Nógrád vármegyében mérték a legmagasabb, 3,97 csillagos Építőipari Bizalmi Indexet, Heves vármegye 3,82 csillaggal követte. A legalacsonyabb érték Veszprém vármegyében született 3,21 csillaggal, míg Budapesten 3,41, Pest vármegyében pedig 3,58 csillag volt az átlag.
Idén valamennyi vizsgált szakma megítélése romlott, bár többnyire csak kis mértékben. A villanyszerelők kapták a legmagasabb, 3,76 csillagos értékelést, őket a víz- és gázszerelők 3,68, valamint a gépészek 3,66 csillaggal követték. A legalacsonyabb átlagos értékelést a generálkivitelezők kapták 3,29 csillaggal, utánuk a kőművesek 3,36, a burkolók pedig 3,43 csillaggal következtek.
A romló értékelések ugyanakkor nem feltétlenül jelentik azt, hogy a szakemberek rosszabb munkát végeznek. „A szakemberek megítélésének romlása mögött nem feltétlenül rosszabb szakmai teljesítmény áll. A piac évek óta bizonytalan, ami a megrendelőket is kifárasztotta. Óvatosabbak és árérzékenyebbek lettek, és szigorúbban ítélik meg, mit kapnak a pénzükért” – magyarázta Markovich.
Az építőipar jövőjének megítélésében továbbra is erős a bizonytalanság. A lakosság 38 százaléka szerint az ágazat rossz vagy nagyon rossz irányba halad, 43 százalék pedig nem számít változásra. Javulást mindössze 20 százalék vár. Bár egy évvel korábban még 47 százalék volt pesszimista, a pozitív változásban bízók aránya pedig 19 százalékot tett ki, a kedvezőtlen várakozásokat nem váltotta fel az optimizmus, inkább a kivárás vált jellemzővé.
A lakosság pénzügyi mozgástere szűk, ami a nagyobb ingatlanberuházások megvalósítását is megnehezíti. A 18–65 évesek 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, korszerűsítést vagy bővítést. További 25 százalék számára nagy, 27 százalék számára pedig közepes anyagi terhet jelentene egy ilyen beruházás. Mindössze 12 százalék számolna kisebb vagy semmilyen anyagi nehézséggel.
„Ha tízből közel közel kilenc embernek komoly anyagi terhet jelentene egy felújítás, akkor a kereslet élénkítéséhez elsősorban a családok pénzügyi mozgásterét kell javítani. Ebben az energetikai korszerűsítések célzott támogatása különösen hatékony eszköz lehet: csökkentheti a beruházás kezdeti költségeit, miközben az alacsonyabb energiafogyasztás és rezsi révén hosszabb távon is mérsékelheti a családok kiadásait. Ezért szakmailag indokoltnak tartjuk az ilyen programok erősítését: egyszerre adhatnak lendületet a felújításoknak és javíthatják a családok pénzügyi helyzetét” – fejtette ki Markovich.
A megrendelők egyre tudatosabban tájékozódnak szakemberválasztás előtt, 76 százalékuk legalább alkalmanként megnézi a szakemberek közösségi oldalát. Tízből hét ember számára növeli a bizalmat, ha egy szakember rendszeresen bemutatja a munkáit és szakmai tartalmakat oszt meg. Az építőipari tájékozódásban már a mesterséges intelligencia is megjelent, a felnőtt lakosság 31 százaléka használt már AI-t erre a célra. Az AI-t használók elsősorban információgyűjtésre, költségbecslésre és hibák azonosítására veszik igénybe, műszaki kérdésekben azonban a válaszok ellenőrzése továbbra is fontos.
„A transzparencia a kontárok ellensége. A közösségi média és az AI egyre több lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő még a döntés előtt tájékozódjon, ellenőrizze a referenciákat, összehasonlítsa az árakat és felkészülten kérdezzen. Minél több az ellenőrizhető információ, annál nehezebb pusztán ígéretekkel meggyőzni valakit. A Mapei ezért évek óta arra ösztönzi és oktatja a szakembereket, hogy mutassák meg a munkájukat és szakmai tudásukat. A célunk az, hogy a jó szakember látható legyen, és a megrendelő könnyebben meg tudja különböztetni a kontártól” – mondta el Markovich Béla.
2026. szeptember 17. 12:40
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2026 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat
