„Már gyerekkoromban is mindenféle anyagokkal, festékekkel kísérleteztem, akkoriban még csak a szüleim legnagyobb örömére” – kezdi Szilvi. Amikor 3 éve beköltözött a lakásba, a fiatal lány anyagi okokból is rá volt kényszerülve, hogy amit csak tud, maga újítson fel. „Beruháztam egy szerszámosládába, ráadásul kimondottan örömöt leltem abban, hogy megtanultam a fűrésszel bánni. Ma már a Praktika magazinban oszthatom meg az olvasókkal a jobb ötleteket” – meséli. Bár a „férfias” munkákhoz is ért, Szilvi a lelke mélyén igazi nő. Imádja a kis csecsebecséket, apróságokat, melyekkel elárasztotta a tetőtéri lakot. „Textilszakon végeztem az Iparművészeti Egyetemen. Mivel lakástextilekre szakosodtam, rengeteg lakberendezési magazint nézegetek. Leginkább a skandináv stílus áll hozzám közel, ezért a lakásomban sok a természetes anyag és a világos szín, a franciáktól pedig a púderes pompát lestem el.”
Mivel nincs külön háló, Szilvi a nappali kihúzható garnitúráján alszik. Mégis, hogy ne érezze túl „nyitottnak” az életét, egy, a nagynénjétől megörökölt, átfestett, 60-as évekbeli polcrendszerrel zárta le a teret. Az Ikeából származó fotel is szinte felismerhetetlen. Mivel hiányzott a huzata, még le is volt árazva, így több se kellette a tulajdonosnak, rögtön két gúnyát is varrt neki a különbözetből. Ezt hangulata szerint váltogatja. De van itt más újragondolt darab is. Szilvi ódzkodott a hagyományos tévékészülékek feketéjétől, ezért az érzékeny részeket letakarva, aranyszínű akrilspray-vel fújta le az egész dobozt. Ezen díszeleg a „gólyalámpa”, ami szintén saját alkotás. Hobbiboltban vásárolt tollakat erősített egy ragasztópisztollyal az egyszerű burára, a tartót pedig stílusosan vörösre pingálta. „Régóta vágytam egy igazi fára a lakásomban. Eredetileg olyat szerettem volna, aminek kisebb ágaira apró dolgokat aggathatok. Erdész unokatestvérem azonban ezeket a kivágott darabokat tudta megszerezni. Kezelés nélkül, méretre szabva csupán a helyükre illesztettük őket. Igaz, sokáig tartott, amíg kiszáradtak, még éjszakánként is recsegtek” – meséli mosolyogva Szilvi.
„Az étkezőasztalom is egy örökölt darab, de a magasfényű fekete zománcfesték csodát tett vele. Mivel szeretem a hokedliket, székek helyett ezeket választottam. Hogy kényelmesebbek legyenek, puhára kárpitoztam az ülőfelületüket. A most divatos falmatricázást pedig úgy utánoztam, hogy papírból sablont vágtam, és a falon körberajzoltam, majd kifestettem” – mutatja. Szilvi szerint egyébként is az a fontos, hogy ne legyen mindig ugyanolyan a lakás, hiszen az unalmas. Inkább válasszunk semleges, nem feltűnő alapbútorokat, és anyagokkal, festékekkel variáljunk a lakásbelsőn.
Mivel a barátait gyakran látja vendégül, a háziasszony egy jól felszerelt konyhát szeretett volna. A tetőtér ferde síkjai miatt a hagyományos megoldás nem jöhetett szóba, viszont a nyitott polcok olcsó helytakarékos ötletnek tűntek. Ráadásul így főzéskor is minden kéznél van. A bútor érdekessége egyébként a nútozás, amit Szilvi egy londoni üzletben látott. „Sokat utazom, és én vagyok az, aki külföldön egy áruházban nem csak a ruha- és élelmiszerrészlegen vásárol, hanem az enteriőrosztályon is. Mindenhonnan hozok valami apróságot, ha mást nem, egy csuprot, dobozkát vagy pár jó ötletet” – nevet.
Ha több ötletet olvasnál Szilvitől, megtalálod az április Otthonban.
2009. március 25. 21:03
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2026 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat
