Kincses sziget

A századforduló környékén a budai sziluett domináns épülete volt a Wagner-villa. A neoreneszánsz palota a második világháborúban semmisült meg, de falai megvédték az udvarán megbújó, XVI. századi síremléket, Gül Baba türbéjét. Környékének rendezésére egy nyári táborban műszaki egyetemisták készítettek terveket. Két évtizeddel később egyikük, Schüller Ferenc újította fel a Wagner-villa egy megmaradt, tipikus karavánszeráj alaprajzú gazdasági épületét, építészeti irodát és saját lakást alakítva ki két szárnyában.



AMERIKÁBÓL JÖTTEM
Az elbontott falak nélkül pazar látványt nyújtó teret pillanatok alatt osztotta helyiségekre az építész, mely rejtett folyosóval, úgynevezett anyósjárattal körbejárható. A korlátozott alapterület miatt beépített bútorokat tervezett, hasznosítva amerikai tapasztalatait is. Frank Lloyd Wright Vízesésházában látta az áttört ajtajú gardróberedetijét, amit ott a magas páratartalom indokolt.



A megoldást annyira megszerette, hogy még a fiókokat is szellős Perfetti-lemezből tervezte. Ugyancsak a híres építésztől kölcsönözte a könyvespolcba épített kandalló ötletét.



ABLAK A VILÁGRA
Aprólékos gonddal tervezték meg a konyhát is, amelynek ablaka szintén amerikai mintára készült: a két bútorsor között így kilátni a kertre – itt egyenesen a türbére –, és a pultot is elegendő természetes fénnyel látja el. Corianból, illesztés nélkül készült a munkalap, mögötte egyedi edényszárító ráccsal, ami takarja a konnektort, a gázcsapot is. A közös helyiségből a gardróbbal kísért folyosóra vagy a hálóba lehet belépni, ez utóbbiból a ház egyik leglátványosabb helyiségébe, a fürdőbe jutunk. Itt egy falikút helyén, egy ablakokkal körülvett toldalékban helyezték el a kádat. A szintén építész feleség és lánya eleinte idegenkedtek attól, hogy kiüljenek az üvegdobozba fürdeni, ma már ez a kedvenc tartózkodási helyük.



Még többet olvashatsz Schüller Ferenc otthonáról az Otthon márciusi számában.

Gruber Csilla cikkéből
Fotó: Vikman András
Styling: Matisz Aliz