Kölcsönből nehezen lesz kiadható lakás

Az ingatlanpiac meglódulásával egyidőben az bérelhető lakások árai is az egekbe szöktek. Ezt kihasználandó - az egyik legnagyobb hazai ingatlan-közvetítő hálózat adatai szerint - a lakásvásárlók fele befektetési céllal vásárol ingatlant. A megszerzett lakások későbbi sorsát nem nehéz kitalálni: a legtöbbet azonnal bérlő veheti majd birtokba. Azzal azonban nagyon kevesen vannak tisztában, hogy ha állami segítséget vagy banki hitelt vettek igénybe a vásárláshoz, nem dönthetnek szabadon az ingatlan hasznosításáról.

 

A bankok legtöbbje ugyanis a jelzálogszerződés megkötésekor feltételeket szab a bérbeadással kapcsolatban. Az OTP-nél például az a szabály, hogy határozatlan idejű bérleti szerződés esetén legfeljebb 60 napos felmondási időt alkalmazhat a bérbeadó, illetve legfeljebb 60 napos határozott idejű szerződést köthet. Az FHB-s hitel esetén, ha az ingatlant bérbe akarják adni, azt be kell jelenteni a banknak, illetve bizonyos esetekben előzetesen a bank hozzájárulását kell kérni a bérbeadáshoz. Az Erstés ingatlanhitel esetén ha bérbe akarják adni a lakást, akkor a bérlőnek közjegyző előtt nyilatkozatot kell tennie arról, hogy végrehajtás esetén lemond a bérleti jogáról, és a bérbeadásba a banknak is bele kell egyeznie. A K&H-s zálogszerződések szerint is csak a bank engedélyével adhatja bérbe a hitelfelvevő az ingatlant.

 

A banki szabályozás lényege, hogy ha a hitelt felvevő mégsem tudná törleszteni az adósságát, akkor mindkét fél érdeke, hogy a lakás minél jobb állapotban legyen, minél többet érjen egy esetleges értékesítéskor. De az állam még ennél is szigorúbb: bármilyen állami támogatás igénybevételekor a törvény előírja, hogy az állami támogatásban részesülőnek kell a megvásárolt lakásban laknia. Ha kiderül, hogy mégis kiadták az ingatlant, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. 

 Ezt pedig megnehezíti egy albérlő jelenléte.