Kincsünk, a víz: az öntözéstechnikától a vízgyűjtésig

Az öntözéstechnika tervezésének lépései

Nincs terv rajz nélkül, és ez az öntözőrendszereknél sincs másként. A tervezés alapja tehát a területről készült pontos, méretarányos rajz, amelyen a víz- és áramvételi pontok, valamint az öntözésvezérlő helye is látható. Az első lépés ennek a megrajzolása. 

A rajzon legyenek egyértelműen feltüntetve azok a területek, amelyeket nem szeretnél locsolni, és azok is, ahova öntözést kérsz (fű, fa, veteményes, virágoskert). Rajzold be az idősebb fák pontos helyét, törzsátmérőjét, jelöld a sziklakerteket, a rézsűket, a gyepes részeket, a tereptárgyakat. Ismerd meg kerted növényeinek vízigényét, ez fontos lesz a tervezésnél.

A vízvételi ponton meg kell mérni a statikus, tehát elzárt állapotú víznyomást, amikor nem folyik át víz a rendszeren. Ezenkívül fontos ismerni a dinamikus nyomáson, 3-3,5 baron mért vízhozamot, ami kifejezi, hogy egy perc alatt hány liter víz képes átáramlani a rendszeren.

Az öntözési terv tartalmazza az öntözési zónákat, valamint a területi adottságok alapján kiválasztott különböző teljesítményű szórófejek típusát és vízkijuttatását liter/percben. Akkor jó egy rendszer, ha a vízadó ponttól számított legtávolabbi szórófejnél is megfelelő a vízhozam és a víznyomás. A pontos anyagkiírásban kérd szakember segítségét.

Tanácsok a kivitelezéshez

Habár sokan vágnak bele saját maguk az öntözőrendszer kiépítésébe, a szakszerű kivitelezés sokszorosan megtérül. Ahogyan a tervezés is, hiszen a rendszer megépítésénél jóval többe kerülhet, ha kipusztult növényeket kell pótolni, nem beszélve a kiszáradt gyep látványától, ami mindenkit szíven üt.

Az első lépés a gerincvezeték nyomvonalának kijelölése a terv alapján. A vezetéket a talajszinttől számítva legalább egy ásónyomnyi mélyre, 30-40 centiméterre kell fektetni. Az árok mélysége kövesse a terület domborzatát, különben kialakulhat olyan pont a rendszerben, ahol megáll a víz.

A talaj lejtése, a terület napos-árnyékos óráinak száma mind befolyásolják a szórófejek kiosztását. A csepegtetendő, mikroöntözéssel ellátott, spray-s és rotoros szórófejek kerüljenek külön körre, legyen egyenletes a nyomás és a vízelosztás a megfelelő keresztmetszetű csövek fektetésével. 

Az esőérzékelő beépítése növeli a rendszer hatékonyságát. Ne pazaroljunk, nincs szükség túlöntözésre! Mivel a vezeték fagypont felett halad, téliesítéskor megbízható megoldás, ha a rendszerben maradt vizet kompresszorral eltávolítják, nehogy jégképződés miatt elrepedjen a cső.

TIPPEK

Gazdaságos: ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel öntözz, hogy ne csak a talaj felső rétege telítődjön vízzel. Úgy kell beállítani a rendszert, hogy a víz a gyökérzónában nedvesítse át a talajt.

Hatékony: az okosvezérlő a legközelebbi meteorológai állomás adatai alapján dönt az öntözés szükségességéről, ám ekkor is szükséges az esőérzékelő, mert a vezérlő elsődlegesen ez alapján dönt.

Víztakarékos: a telek tájolásának és a növények vízigényének ismerete segít, hogy elkerüld a felesleges öntözést, ugyanakkor a kert minden részébe így is megfelelő mennyiségű víz jusson.

Így épül fel a rendszer

VEZÉRLŐ Abban segít, hogy ne nekünk kelljen napi kétszer a kertben megnyitni, majd fél óra elteltével elzárni a csapokat. Az automatikában mágnesszelep működik, ami előre beállított időben nyitja-zárja a szektorok vízellátását. Elhelyezhető kül- és beltérben, működhet elemről, hálózatról, irányítható telefonról, akár esőérzékelővel. A vezérlőre nyaralás ideje alatt is rábízhatod az öntözést.

FŐCSAP, ÜRÍTŐCSAP, SZŰRŐ, KÖTŐELEMEK ÉS IDOMOK Mitől féltsük a rendszert? Például a szennyeződésektől és a fagytól. Míg a szűrő az előbbi, az ürítőcsap az utóbbi ellen véd. A főcsappal megszüntethető az öntözőrendszer vízellátottsága, jól jön, amikor valahol szivárog a víz, és szét kell szedni a csatlakozásokat. A vizet a növényekhez a fő- és zónavezetékekből, KPE és LPE csövekből, menetes idomokból álló rendszer vezeti.

MÁGNESSZELEP Amilyen egyszerű, annyira fontos alkatrész, hiszen voltaképp ez vezetett az automata öntözőrendszerekig. Elektromos áram hatására az elektromágnesesség révén a szelep kinyit; az átfolyó víz mennyisége a szelepnyitás mértékével szabályozható. Fontos, hogy nyomást nem csökkent!

ESŐÉRZÉKELŐ Ki öntöz esőben? Ki szereti pazarolni a vizet? Költői kérdések helyett jó hír, hogy egy egyszerű esőérzékelő képes jelezni az automatikának. Beállítható, mennyi csapadéknál szeretnénk leállítani az öntözést, és azt is, mi szükséges az újraindításhoz.

KARBANTARTÁS Az öntözőrendszereket a fagyhatár fölé telepítik, ezért téli víztelenítésük elengedhetetlen: kompresszorral tanácsos kifújni a vizet a csövekből, tavasszal pedig nyomás alá helyezni a rendszert. Tisztítsd a szűrőt, ellenőrizd a csatlakozásokat, takarítsd ki a szennyeződés miatt rosszul záró mágnesszelepet.

SZÓRÓFEJEK Az öntözendő területre a szórófejek juttatják ki közvetlenül a vizet. A szórófejek fúvókáján keresztül lép ki a vízsugár a rendszerből a levegőbe, a fúvóka átmérője határozza meg a teljesítményüket. Ugyanannak a területnek a megfelelő öntözéséhez több szórófej kell, különben a szórás nem lesz egyenletes (négyzet, téglalap vagy háromszög alakzat). A növény vízigénye szintén fontos szempont a tervezésnél.

SZIVATTYÚ Ha kútból öntözünk, szivattyúra is szükség van. Az önfelszívó szivattyú a víz felszíne felett helyezkedik el, és maximum 9 méter mélységig használható, míg a búvárszivattyú a vízben mélyebben található.

Fotók: Pixabay