Minden otthonnak jár a luxushangulat – Hogy hogyan, abban Sütő Enikő segít

Így került közel a lakberendezéshez: Első lakását 27 évesen vette, azóta gyakran költözött, és minden otthonát csinosítgatta. Lakott nagy belmagasságú polgári, de modern stílusú terekben is, így volt alkalma gyakorolni, amibe az is belefért, hogy az alapstílustól teljesen eltérő bútorokkal, kiegészítőkkel „bolondítsa meg” a látványt. Jelenlegi lakásában 18 éve él, mert időzközben rájött, hogy költözés helyett stílusfrissítéssel is megújulhat az otthona. Ezt látva környezetéből egyre-másra érkeznek az enteriőrfrissítő felkérések.

Ami nélkül nincs számára otthon: A fatüzelésű kandallója, mert lételeme, hogy mindig lobogjon körülötte a tűz – amikor nem otthon tartózkodik, és nincs a környezetében meleget adó kályha, akkor hangulatos gyertyákkal vagy füstölővel teremti meg az otthonons hangulatot.

Kedvenc stílusa: Lenyűgözi a vintage romantika, de korábban az art deco, a modern-barokkos eklektika, sőt a játékos tigrisminta is meghatározta az otthona stílusát. Büszkesége a Dél-Afrikából féltő gonddal hazahozott tigrises tányérgarnitúra.

Mit gondol, mi lehet a luxus legszemléletesebb meghatározása?

Személyes definícióm szerint a luxusotthon az a hely, ahonnan nem akarok elmenni, mert egyszerűen jó ott lenni. Objektíven persze minden érték- és komfortnövelő elem is meghatározó. Ilyen az okosotthon-rendszer, hiszen alapvetően sokan kényelmi alapon határozzák meg a luxust, de számít az anyaghasználat, az elhelyezkedés is. Luxusnak számíthat egy jó utca, a gondozott városi kert és a belső terek tágassága – hogy ki milyen stílusban álmodja meg az otthonát, az már ízlés kérdése. Ami fontos, hogy miként szeretnénk kifejezni önmagunkat a lakásunk által – akár egy műalkotással.

Magunknak is megteremthető a luxus?

Nagyon is, méghozzá elérhető és egyszeri befektetést igénylő megoldásokkal! A hálóba állított kád hoteleket idéz, csillogó tükrökkel és a tolóajtóval összenyitható szobákkal növelhetjük a térélményt. Amellett, hogy egyedi, az ajtótapéta új dimenziókat nyithat, egy szép tüllanyaggal baldachint varázsolhatunk, a fürdőszobába pedig mindig teszek festményt és szőnyeget a szobaszerű hatásért. Akárhogy is döntünk, a padló és a világítás a legfontosabb, mert megadják az alaphangulatot. Olyanok, mint a nőnek az ékszer: számít, hogy rakjuk fel a falikart és miként komponáljuk meg a fények keltette „képet”. Ezután már lehet játszani a színekkel, mintákkal, csak hallgassunk magunkra – ez az igazi luxus.

Hogy találjunk rá a stílusunkra?

Fogadjuk el, hogy változik az ízlésünk, és hogy a gyorsuló világban vágyunk a személyességre. A luxusba ezért az is belefér, hogy magunk alakítsuk a tereinket: jártam például olyan provence-i stílusú otthonban, ahol a lakó gipszelte a falat, kalapálta ki rajta a dekort és újította fel a bútorokat. Ez a törekvés számomra is nagyon szimpatikus, ezért a terveim között szerepel, hogy festmények helyett a saját gondolataimmal díszítem majd a falat, ami nagyon is illik új kedvencemhez, a vintage stílushoz.

Ha már szóba került a sokak által nagyon kedvelt vintage, Önnél mi adja majd a stílus lelkét?

A kezelhető tereket szeretem, ahol a bútorok és kiegészítők szépsége is érvényesülhet. Például a régi bútoraimé, amiket le fogok csiszolni, majd fehérre festek. Úgy gondolom, a kézműves megoldások is lehetnek a luxus részei: segítenek, hogy ki tudjuk mutatni a kreativitásunkat. Egyfajta életformává vagy művészeti ággá is kinőhetik magukat. A koptatott, romantikus hatású tárgyak szépségét számomra a természetes fény emeli ki a legszebben, ebből is bőven van nálam.

Mire figyeljünk még a világítástervezéskor?

Minden tervezői munkámban arra törekszem, hogy ne legyenek rideg, információ nélküli felülről jövő fények a terekben. Ezért alkalmazok inkább oldalfényeket vagy a kinti fényt áteresztő üvegtéglát, de ha fényűző hatásra vágyunk, több, fényerőszabályozós csillárt is elhelyezhetünk egy térbe, hogy napszaktól és a hangulatunktól függően beállíthassuk a világítást. A lényeg, hogy azzal gazdálkodjunk jól, amink van, és szerezzen örömöt a tervezés és alkotás minden perce.

Szöveg: Volter-Horváth Dóra, fotók: Ambrus Marcsi (3), Annie Sloan