Otthon zajmentesen

Természetes, hogy otthonunkból, lakóhelyiségünkből ki akarjuk zárni a külső, kellemetlen zajterhelést. Egy lakótömbben a szomszédos, alsó és felső szomszédtól átszűrődő általános zajok a leggyakoribbak: a csővezetékek, a háztartási berendezések, a hangos zene, a beszéd, melyek zavaróak. A másik eset, amikor a külvilágot akarjuk megvédeni valamely, lakókörnyezetünkben végzett tevékenységünkkel együtt járó zajtól.

Külső hangszigetelés
A lakás hangszigetelésének első lépése, a hőszigeteléshez hasonlóan, a résszigetelés. A rossz minőségű, állapotú nyílászárók átengedik a zajokat. Ha ez az előkészítés elmarad, a végeredmény sem lesz megfelelő.
A gyakorlati megvalósítás a hőszigeteléshez hasonló, azonban az alkalmazott anyagok eltérhetnek, mert számos hőszigetelő anyag nem megfelelő hangszigetelésre. A nyílászáró tokok réseit, hézagait habszivacs tömítéssel, poliuretán habbal, szilikon tömítőmasszával kell kitöltenünk. Az ajtók és ablakok záródó felületeit érdemes átnézni és kijavítani, hogy ezeken se legyenek nemkívánatos hézagok. A tömítéshez használhatunk rugalmas hézagkitöltőt ragasztható-, vagy horonyba szorítható gumi- és műanyag tömítéseket.
A nyílászárók hangszigetelő képessége eltérő, azonban az újabb kivitelű, thermopán üvegezésű nyílászárók a jó hőszigetelés mellett ezt a feladatot is ellátják. De a régi, dupla ablakok is megfelelnek a célnak, ha pontosan, hézagmentesen záródnak.
Házunk hangszigetelésnél fordítsunk figyelmet a hang visszaverődésére. A tömör, sík és nagy felületekről a beeső hang minimális elnyelődés mellett verődik vissza. Ez lehetőséget ad az épület „árnyékolására”. Ilyen hatás elérhető egy tömör kerítéssel, vagy az épület homlokzatát védő átlátszó, plexi lemezekkel. Ez utóbbival a forgalmas utak mellett találkozhatunk, ahogy a zajvédő falakkal is.
A következő lépés a hangelnyelés biztosítása. A fizikailag megfelelő anyagban a hang hővé alakul és felemésztődik. Ezért a szálas szerkezetű hőszigetelő anyagok, mint a kőzetgyapot és az üveggyapot, erre a célra is alkalmazhatók. Kopogó jellegű hangok szigetelésére a polietilén hab is jó.
Homlokzati hő- és hangszigetelésre a legjobb megoldás a kívülről felerősített szálas szigetelő paplan, és az arra kerülő szilárd borítás, burkolólapok vagy vakolat. Ez a megoldás a hang nagy részét visszaveri, a maradékot pedig elnyeli. Így elkerülhető a hanghidak kialakulása, amit a sarokpontok, a födém és a gerendák képezhetnének. Ugyanez a hatás érvényesül a tetőtér szigetelésénél is.

Belső hangszigetelés
A falra egy tartó rácsszerkezetet kell felerősíteni - fa tetőléc, vagy fém tartóprofilok -, a rács közökbe pedig a szálas szerkezetű szigetelőanyag kerül, majd erre a fedő gipszkarton borítás. A hangszigetelő hatás függ a szigetelőanyag vastagságától. Ennek a megoldásnak az a gyenge pontja, hogy a rögzítési helyeken és a rácsszerkezetben hanghidak alakulhatnak ki. Ezt teljesen nem lehet kiküszöbölni, de biztosítva a két merev szerkezet, a fal és a rácsszerkezet közötti minél rugalmasabb kapcsolatot, a minimálisra szorítható vissza. A tartórács sűrűsége ne haladja meg a statikailag feltétlen szükségeset. Ugyanígy a rögzítési pontok számát se szaporítsuk túl, hogy minél kevesebb helyen legyen lehetőség a hangenergia továbbvitelére. Érdemes a burkolóelemek hézagait szintén rugalmas tömítőanyaggal kitölteni.
A gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy a lakás szomszéd felőli falát leszigetelve, mégsem tökéletes a hatás, mert a sarokpontok és födémelemek átvezetik a zajokat. A födémek szigetelése ezért újabb feladatot jelent. A belmagasságtól néhány centiméterrel alacsonyabban folytathatjuk a szigetelést álmennyezet kialakításával. Igény szerint belső térelválasztó falak is létrehozhatók. Ekkor azonban a költségek nőnek, a hasznos tér pedig csökken.
Gyakori probléma a felső szintről hallatszó kopogó hangok, melyeket a lépések keltenek. Ennek hatékony kizárása a felső szint padlózatának szigetelésével érhető el. Ezek az ún. úsztatott rendszerek. Itt a szilárd vasbeton födémszerkezetre egy rugalmas anyagréteg kerül, és erre helyezik a padlózatot. Ily módon a hanghidak kialakulása megelőzhető.

Társasházi zajok ellen
A mai modern tömb- és társasházakban a lakásokat sok esetben technológiai vezetékek kötik össze: konnektor süllyesztékek a válaszfalakban, kábeltévé vezetékek, központi elszívók, szerelőaknák. Ezek közvetlen akusztikai kapcsolatot hoznak létre a lakások között.
Fentiekhez hasonló a csővezetékekben áramló víz zöreje is. Mit lehet tenni ezek ellen?
Elsőként az átkötő nyílások eltömítése szükséges gipsszel, purhabbal, habarccsal. A lényeg, hogy légmentes záródást biztosítsunk. Ha nem akarjuk az átvezetéseket véglegesen megszüntetni, tömítsük el kőzetgyapottal a kábelek mentén. Az elszívónál csak annyit tehetünk, hogy tisztán tartjuk a toroknyílásba szerelt szivacsos szabályozó dugót. A szerelőakna borítólemez hátoldalára érdemes egy kőzetgyapot lapot felragasztani. Az aknákban futó csővezetékeket pedig héjszigeteléssel kell ellátni. Az ajtók is utat adhatnak a zajoknak, ezért a klasszikus megoldás, hogy a belső oldalukat vattával fedik le, majd egy műbőrborítást varrnak fel rá.

Így válasszunk
Egyes anyagok hangelnyelési szempontból: a hangelnyelés mértékegysége az „a”. Ha egy hangszigetelő anyagot vizsgálunk, az „a” értékének minél kisebbnek kell lennie, tehát annál jobb, minél inkább közelít a nullához.
Beton: 0,01-0,02-0,02
Vakolt fal: 0,03-0,05-0,04
Nem úsztatott parketta: 0,04-0,05-0,06
Úsztatott parketta: 0,10-0,05-0,06
Szőnyegpadló: 0,02-0,13-0,44
4 cm vastag üveggyapot: 0,29-0,69-0,96
2,5 cm vastag expandált parafa: 0,01-0,4-0,3

Fontos!
- Amennyiben a tervező megtervezi és megfelelő anyagokat használnak fel, a kivitelező pedig szakszerűen beépíti, akkor a végeredmény tökéletes lesz.
- Az utólagos hangszigetelés sajnos soha nem lehet olyan jó, mintha szakszerű lenne az új építés.
- A zaj csökkentése akkor hatékonyabb, ha az a zaj forrása felől történik. Mivel ez sok esetben nem oldható meg, különböző megoldásokat kell kitalálni. Azt azonban tudni kell, hogy a zaj így csak csökkenthető, de nem szűntethető meg teljesen.

Az épületen belül az emberre ható zajok közül megkülönböztetünk léghangokat, kopogó hangokat és rezgéseket.
Léghang: otthonunk belső terében az általunk keltett zaj, vagy két helyiség közt, illetve a helyiség és a kültér között áramló zaj.
Kopogóhang: a fölöttünk lépkedők, a lépcsőn szaladgálók, a gyerekek játéka a padlón, a háztartási gépek üzemeltetésének a hangja.
Rezgés: a tetőn felállított légkondicionáló berendezések, a szerelvények, vagy külső térből a repülőgépek okozzák.
A különböző hangokat azért fontos figyelembe venni, mivel egyes anyagok kiváló hőszigetelők, ellenben nem jók akusztikai szempontból. Ilyenek az egyes zártcellás anyagok, a polisztirol habok.

Számoljuk ki!
Az optimális anyag kiválasztásánál figyelembe kell venni, melyik az a megoldás, amelyik a lehető legjobb értékeket adja.
- Akusztikai szempontból egy anyag annál jobb, minél likacsosabb, azaz minél nagyobb az anyagokban lévő üregek számának és az anyag összes térfogatának az aránya. A nemez vagy az ásványgyapot akusztikai porozitása 0,8, a tégláé 0,3, a márványé 0,05.
- Hangszigetelési szempontból viszont a dinamikus rugalmassági értéknek minél alacsonyabbnak kell lennie: az üveggyapot, a kőzetgyapot, a gumi értéke 0,2 körüli, a parafáé 3,0, a polisztirolhabé átlag 15, a betoné 10000-30000 (MPa).
Ezen értékek alapján a laticell, a parafa, a gumi vagy ezek kombinációja a legalkalmasabb hangszigetelésre.