Fókuszban a passzívházak

A passzívház nyílt nap jelentősége abban áll, hogy az érdeklődők első kézből, általában nem szakmabeliektől, hanem a tulajdonosoktól, építtetőktől, lakáshasználóktól kaphatnak információkat a passzívházakkal kapcsolatos kérdéseikre. Ezek az épületek vagy már megkapták a darmstadti Passzívház Intézet minősítését, előminősítését, vagy folyamatban van a minősítésük.
Most a nemzetközi nyílt nap keretében Európa szerte 600 épületet mutatnak be, hazánkban pedig 12 ház bemutatását vállalták a szervezők.
Ilyenkor az épületek tulajdonosai, építtetői önként vállalják, hogy szabadidejükből egy kevés időt arra szánnak, hogy az érdeklődők kérdéseire válaszoljanak. Ők is még élénken emlékeznek az építkezés előtti előkészítő időszakra, amikor információra éhesen lázasan keresgéltek, hogy a felmerülő kérdésekre, kételyekre milyen megfelelő válaszokat lehetne kapni. A Nyílt Napok lehetőséget biztosítanak mindenütt az érdeklődőknek, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a passzívház építésről.
A tervezési követelmények és szigorú ellenőrzések garantálják, hogy a kilencvenes évek elején megálmodott passzívház elmélet a valóságban is tökéletes megoldást nyújtson azoknak, akik épületeiket 90 százalékkal kevesebb fűtési költséggel szeretnék üzemeltetni.
Jelenleg a két hazai, minősített passzívházat lakják és használják elégedett tulajdonosaik.
Most csak az egyiket nyitják meg a nagyközönség előtt, mert a másik házban a napokban született kisgyermek és az érdeklődők zavarnák a család nyugalmát. A másik két lakott passzívház végleges minősítése folyamatban van, ott is érdeklődhetnek a frissen beköltözött lakók eddigi tapasztalatairól. Érdemes tehát ellátogatni a lakóhelyhez legközelebb található épülethez.
Budapest és az agglomeráció mellett a vidéki városokban találkozhatunk passzívházakkal: Tényőn, Orosházán, Dunaújvárosban, Jakabszálláson és Kiskunfélegyházán is várják az érdeklődőket.

Mi az a passzívház?
Az az épületet, melynek fűtési és hűtési fajlagos energiaigénye olyan kicsi, hogy hagyományos fűtési rendszer nélkül, akár az irányított szellőztetés révén is képes egész évben kellemes komfortot nyújtani.

Miben nyújt többet egy passzívház?
Egy passzívház energiafelhasználása, így üzemeltetési költsége is közel egy tizede egy hagyományos épületének. Ezen túl magasabb komfortot is biztosít, amely a következőkben nyilvánul meg:
+ egész évben friss, pormentes levegő, sőt, akár pollenmentes levegő is biztosítható
+ bőséges természetes fény a déli tájolásnak és nagy déli ablakfelületeknek köszönhetően
+ nincsenek „húzó” falak, ablakok, hideg felületek, rések és ebből eredő légmozgások
+ kiváló hangszigetelés
+ kellemes klíma egész évben
+ a radiátorok kiválthatók, ezáltal jobb helykihasználás
+ nincsenek terjedő szagok, a vizes helyiségekben történő levegő elszívás miatt
+ alacsony a páratartalom, így kizárt a penészképződés.

Mennyi passzívház épült eddig?
A Darmstadti Passzívház Intézet 1996-os megalakulása óta becslések szerint kb. 15-20 ezer passzívház épült 2009-ig. Ezek többsége Németországban és Ausztriában található.

Mitől lesz egy ház passzívház?
- Kompakt épületforma: adott alapterületre minél kisebb lehűlő épület felület jusson.
- Megfelelő tájolás: a passzívházak téli fűtésében fontos szerepet kap az ablakokon bejutó napfény, ezért az ablakok nagy része lehetőleg a déli oldalra kerül. Az ablakok nyári árnyékolását megfelelő tetőtúlnyúlással lehet megoldani.
- Passzívház nyílászárók: a nyílászáróknak légtömörnek kell lenniük, és el kell érni a megfelelő hőszigetelési határértékeket (U<0.8). Ez minimum háromrétegű üvegezést és nagyon jó hangszigetelést is jelent.
- Kiváló szigetelés: a falak esetén U=0.1 körüli hőszigetelési értéket kell elérni. Ez 25-35 cm EPS szigeteléssel érhető el, de természetesen egyéb szigetelőanyagok is használhatók.
- Hőhídmentes épületszerkezet: az épület csomópontjait hőhídmentesen kell kialakítani. Ez gyakran igényelhet szokatlan megoldásokat. Tervezési segédletek állnak rendelkezésre, melyek segítségével a csomópontok megfelelően kialakíthatók.
- Légtömör épület: az épület légtömörségének el kell érni egy szigorú határéréket (0.6 alatti légcsereszám 50 Pa külső és belső nyomáskülönbség esetén). Ezt megfelelő csomópontokkal és a belső felületképzés folytonos és résmentes kialakításával lehet elérni.
- Hővisszanyerős szellőztetés: a rendszerrel a meleg bent tartható, miközben a szükséges friss levegő az épületbe juttatható megfelelő levegőminőséget biztosítva télen és nyáron. Ezt gyakran úgynevezett talajkollektorral (2-3 mélyre a föld alá fektetett csőrendszer) egészítik ki, mely nyáron hűvös levegőt biztosít, télen pedig előmelegíti a bejövő levegőt.

Kell-e fűteni egy passzívházban?
Egy passzívházban a szükséges hőenergia jelentős része az ablakokon bejutó napsugárzásból, a bent lakók testmelegéből és a különböző elektromos berendezések hulladék hőjéből adódik össze. A hővisszanyerős szellőztető rendszer pedig gondoskodik róla, hogy a friss levegő bejusson az épületbe, de a meleg ne menjen ki. Ezek mellett hazai éghajlaton a téli hónapokban szükséges az aktív fűtés is. A szükséges hőenergia azonban csak egy tizede egy átlagos épület fűtéséhez képest, így egy passzívház gyakorlatilag egy hajszárítóval vagy 20 db gyertyával „kifűthető”. Ezt a kevés hőenergiát elő lehet állítani egy mini hőszivattyúval vagy egy pellet kandallóval. A hőenergia épületen belüli elosztásához elegendő a szellőztető rendszer, így külön hőelosztó rendszer (padlófűtés) nem feltétlenül szükséges.

Meglévő épületet lehet-e passzívházzá alakítani?
Ez még nehezebb feladat, mint egy új passzívház megépítése az adottságok, meglevő körülmények miatt. Például a tájoláson vagy épületformán utólag nehéz változtatni. Ennek ellenére több sikeres külföldi példa akad. Meglévő épületeknél reálisabb célkitűzés a 25 kwh/m2/év körüli energiaigény megcélzása, ami már nem minősül passzívháznak, de az átlagos épületekhez képest ezzel az értékkel is közel 80 százalékos az energia megtakarítás.

Mennyivel kerül többe egy passzívház?
A passzívház az energiahatékonyságon kívül költség optimumot is jelent. Gondos tervezés esetén a többletköltségek minimálisra szoríthatók. Gyakran elkövetik azonban azt a hibát, hogy felesleges dolgokat építenek egy passzívházba, a szükséges dolgokon pedig spórolnak. A passzívház koncepció gondos tudományos kutatómunka eredménye. Ha igazi költséghatékony passzívházat akarunk, célszerű ezen kutatómunka eredményeire támaszkodni. A többletköltségeken kívül számos dolgot lehet spórolni egy passzívháznál: fix ablakok alkalmazása, gázbekötés, gázkazán, kémény, fűtőtestek, fűtés csövek. Ne felejtsük el, hogy a többletköltségekkel az energiahatékonyságon kívül plusz szolgáltatásokat is kapunk kivételes komfort formájában

Miért van szükség passzívházakra?
Magyarországon a teljes felhasznált energia több mint 80 százaléka nem megújuló fosszilis tüzelőanyagokból (olaj, földgáz, szén) származik. Az atomenergia részesedése villamos energiatermelésben 35 százalék, míg a teljes primer energiatermelésben csak 13 százalék. A teljes energia 40 százalékát az épületek használják, ennek az energiának nagy részét a téli fűtés során használjuk el földgáz formájában. Magyarországon a primer energia közel 80 százaléka importból származik. A magyar energiaellátás így kettős csapdában van: egyrészt az energia nagy része fosszilis, másrészt importból származik.
A fosszilis tüzelőanyagokra alapuló energiaellátás fenntarthatóságának két fő korlátja a forrás és a nyelő oldal. Forrás oldalon a készletek végesek, nyelő oldalon a fosszilis tüzelésből származó anyagokkal terheljük a környezetünket, amivel súlyos környezeti károsodást idézhetünk elő.
Egy épület életciklusa több évtized, ezért évtizedes trendeket kell figyelembe venni, amikor egy új épületet építünk. Több európai országban pár éven belül alapkövetelmény lesz a passzívház szint, de van, ahol még tovább mennek és a zéró energia épületeket célozzák meg. Érdemes-e vajon szembe menni az európai trenddel és hagyományos energiafaló épületeket építeni? Aki ma ilyen épületet épít, hamarosan rákényszerül, hogy azt átalakítsa és csökkentse az épület energiafelhasználását. Az utólagos átalakítás pedig valószínűleg többe kerül,
mintha eleve passzívházat épített volna.
Passzívházakkal az energiafelhasználás drasztikusan csökkenthető, a fűtéshez szükséges minimális energia akár teljes mértékben fedezhető megújuló biomasszából is, így hosszú távon fenntartható épületeket hozhatunk létre.

Mi az a passzívház minősítés?
A passzívház minősítés során megvizsgálják, hogy az épület teljesíti-e a passzívház követelményeket, melynek fő pillérei:
+ az épület fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m²/év
+ az 50 Pa nyomáskülönbségen mért légcsereszám nem haladhatja meg a 0,6 1/h értéket (megfelelő légtömörség, melyet Blower-door teszttel kell ellenőrizni)
+ az épület a teljes (háztartási gépekkel és használati melegvízzel együtt értendő) primer energiaigénye nem lehet több, mint 120 kWh/m²/év.