Olcsó a lakás, de üres a zseb

Hiú ábrándnak bizonyult az, hogy a tavalyi év után az ingatlanpiac lábra fog állni. 2012-ben a gazdaság nagyon rosszul teljesített, a reálkeresetek estek, a bankok ódzkodtak a hitelezéstől, ami nem csak a termelő szektorok teljesítményén látszott meg, de az ingatlanpiac is visszaigazolta a recessziós év minden nyűgét. Ezzel szemben a Nemzeti Bank lazítása, a kormányzat elköteleződése a kedvezményes lakáshitelek mellett azzal bíztatott mindenkit, hogy 2013-ban már elhagyjuk a gödör alját.

Visszaesés
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb, ingatlanpiaci jelentése azonban nem igazolja vissza a várakozásokat. Az adatokból kiderül, hogy az új lakások építése idén 40 százalékkal múlta alul a tavalyi első félévet, a kiadott építési engedélyek száma pedig 30 százalékkal karcsúbb. A lakóingatlanok legnagyobb részét vidéken, magánemberek építik, míg Budapesten a vállalkozások vezetik a kivitelezői rangsort.

Olcsó négyzetméterárak
A minimálisra zsugorodott beruházási aktivitás nem segít a piaci kínálat bővítésében – ennek azonban közvetlen oka, hogy a kereslet sem élénkül. Igaz ez annak ellenére, hogy számos európai országgal összevetve Magyarországon kimondottan olcsónak számít a lakásvásárlás. Az összehasonlító táblázatot a franciák vezetik, akiknél átlagosan 3883 euró – hozzávetőleg egymillió forint – egyetlen négyzetméternyi lakóterület ára. Ezzel szemben nálunk 952 euró, vagyis 280 ezer forintra jött ki ez az adat. (A széles középmezőnyben átlagosan 2000 euróba – 600 ezer forintba – kerül egy négyzetméter.)

Üres zsebek
Azonban mindez mit sem ér, ha ennek ellenére nem vagyunk képesek megvenni az ingatlanokat. Ennek okát pedig az alacsony keresetekben kell keresni. Összehasonlításként: míg egy dán állampolgár két és fél évnyi keresetéből vásárolhat egy 70 nm-es lakást, addig magyar társának ugyanezért 11 és fél évig kell gürcölnie. Ez idő alatt természetesen semmi másra nem költhet, a teljes nettó fizetését meg kell takarítania, hogy egy bő évtized alatt saját lakása lehessen.