Lehet-e önerő a CSOK?

A deviza-hitelezés technikai felszámolásával egy időben a kormány és a Magyar Nemzeti Bank számos új szabályt vezetett be hitelfelvétellel kapcsolatban. Ezek közül az egyik az, hogy 80 százalékban maximálták a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan terhelhetőségét. Vagyis, egy 10 millió forintra értékelt lakásra legfeljebb 8 millió forintos jelzálog alapú hitelt lehet felvenni. Tehát ebban az esetben, a vevőnek 2 millió forintos önrést is produkálnia kell az üzlet nyélbe ütéséhez.

Itt jöhet képbe az új lakástámogatási rendszer, amely vásárlásra, építésre vagy bővítésre egyaránt nyújt – a család létszámától és az ingatlan energetikai besorolásától függő – segítséget. Logikus a feltételezés, hogy az állami százezrek – sőt, akár milliók – a banki hitelfelvétel folyamán könnyebbséget jelentenek az ügyfelek számára. Ez sajnos azonban – a jelen állás szerint – csak részben igaz.

Bár minden egyes pénzintézet maga alakítja ki ezzel kapcsolatos üzletpolitikáját, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a legtöbb bank – miközben elfogadja önrészként a CSOK által szerzett pénzt – a 20 százalékos önerőbe mégsem számítják bele az állami segítséget. Az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint egy tíz milliós lakás esetén – ha a hiteligénylő egymilliós állami támogatásban részesül – a bankok legtöbbje az ügyféltől várja a 2 milliós önerőt, majd ezt követően számolja hozzá a CSOK-forintokat. Vagyis a fenti példa esetében csak 7 milliót kell majd hitelként igényelnie a vásárlónak.

A rendszert azonban még nem lehetett élesben tesztelni, hisz július elsejétől lép hatályba az új támogatási szisztéma. Könnyen lehet, hogy a hitelintézetek közötti, egyre élesedő verseny hamarosan a vásárolók számára kedvezőbb elbírálásra kényszeríti majd a bankokat, és valódi önerőként is beszámítják az államtól kapott segítséget.

2015. június 25. 12:36