Magyarország legnagyobb energiapazarlói a társasházak, mivel az ingatlanállomány többségének építésekor nem az energiatakarékosság volt a legfőbb szempont – ennek azonban hamarosan vége. Rövidesen minden felújításnak meg kell felelnie az egyre szigorodó energetikai elvárásoknak.
Tíz éves késéssel kezdi el Magyarország ledolgozni energia-hatékonysági hátrányát. Ugyanis a 2018. január elsejétől életbe lépő energetikai elvárások a szomszédos államokban (Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban) már 2008 óta érvényben vannak. Nálunk ezeket az elvárásokat két lépcsőben vezeti be az állam: már ma is az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának kell megfelelnie azoknak a társasházaknak, amelyek uniós- vagy állami segítséggel vágnak bele az épületek renoválásába.
De 2018. január elsejétől már mindegy lesz, honnan szerez pénzt a lakóközösség az épület felújítására, a végeredménynek eleget kell tennie a szigorított elvárásoknak. Új építésű ingatlanok esetében 2021. első napjától lép hatályba ez a szempontrendszer.
A legfontosabb követelmény, hogy a társasházi lakások ne az utcát fűtsék – szaknyelven: a hőátbocsátási tényező csökkentése a cél, azaz, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a külső környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetők. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára. Egyes számítások szerint így akár a mostani felére is csökkenthető az egyes lakóingatlanok fűtésre fordított költsége – vagyis jelentős és tartós rezsicsökkentés érthető el a felújítással.
Szakemberek épp ezért azt javasolják, hogy a társasházak már most kezdjenek el felkészülni a felújítási munkálatokra, mivel a meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása lesz. „A korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte” – Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője szerint.
Meich Mátyás hozzátette: a felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.
2016. február 10. 16:59
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2025 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat
