A dupla vastag hőszigetelés nem dupla költség

Napjainkban hazánkban 10 cm körül mozog az átlagos homlokzati hőszigetelési vastagság. Első jelentős változás, hogy a hamarosan életbe lépő szabályozásnak köszönhetőn 2020 után jelentősen, akár 20 cm körülire növekedik az addigra hatályos előírásoknak megfelelő hőszigetelés vastagsága. Ennek kiszámítása tervezői feladat, ezért mindenképpen kérjük ki szakember segítségét. De ami talán még ennél is fontosabb: a kivitelezés során se engedjünk annak a hozzáállásnak, hogy mennyit lehet spórolni, hiszen a vékonyabb polisztirol panel is elegendő.

Egyrészt ennek később havonta, a rezsiszámlában fogjuk az árát súlyosan megfizetni, másrészt lehet, hogy a használatba vételi eljárás során érhet minket a meglepetés, ha az előírásoknak nem felelünk meg. Ha egy átlagos 150 m2 külső falfelületű családi házat nézünk, akkor összehasonlítva a 10 cm illetve a 20 cm anyag- és kivitelezési költség kiszámolható, hogy a megfelelő vastagságú polisztirol hőszigetelés beépítésével a költség kevesebb, mint 20 százalékkal nő, miközben a hőszigetelés kétszer olyan hatékony lesz.

Hőszigetelés kontra tisztasági festés?

Rohanó világunkban sokszor csak a gyorsan megtérülő befektetésekre figyelünk oda. De gondoljunk csak bele: mikor számoltuk ki, hogy mennyi idő alatt térül meg a tisztasági festés vagy a fürdőszobai csempe kicserélése? Ezek „csak” a komfortérzetünket növelik, esetleg majd az otthonunk eladásakor jelennek meg értéknövelő tételként. Míg a hőszigetelésnél sokszor táblázatok kerülnek elő, hogy mérlegeljük, megéri-e egyáltalán? Az utólagos hőszigetelés nagy befektetés ugyan a család életében, de gyorsan be is hozza az árát. Havonta élvezhetjük gyümölcsét jobb közérzet és alacsonyabb számla formájában és még környezetünket is védjük, miközben nem az utcát fűtjük. Már 10 cm plusz szigetelés hatása mérhető a hőmérsékleten és a pénztárcán is. A szakszerűen beépített polisztirol hőszigetelő táblák a felújítás összetettségétől függően havonta akár 40-80 százalékkal csökkentheti a fűtési rezsiszámla összegét. Persze ilyen mértékben ez csak komplex felújítás esetén elképzelhető, ha nemcsak a vastagságot növeljük a homlokzaton, hanem már fűtéskorszerűsítést vagy nyílászárócserét is tervezünk hozzá.

A hosszú élettartam nem kérdés többé

Az expandált polisztirolhab (EPS) története 1951-ben indult Németországban a BASF szabadalmával, míg Magyarországra a 60-as évek közepén robbant be. A hőszigetelés hatékonyságának megítélésében a hővezetési tényező a jellemző mérőszám. Készült egy összehasonlító elemzés a St. Gallen-i EMPA kutatóintézetben, amely egy új és egy régi (35 éve beépített polisztirol) tábla minőségi változását vizsgálta. Ezen a teszten mindkét tábla azonos eredményt mutatott, és jól vizsgázott a nyomószilárdsági érték is, ahol a hosszú használat ellenére csak minimális csökkenés volt kimutatható. Az EPS szigetelés élettartama 75 év, míg egy átlagos épület várható élettartamát 100 évben szokás meghatározni. Ezért az utólagos hőszigetelés sokat javít az épület gazdaságosságán, valamint a szabályoknak is jobban megfeleltethető. Egy átlagos család 20-30 évente akkor is felújításba kezd, ha csak vakolati, esztétikai a probléma a homlokzaton és nem szigetelési hibáról van szó, illetve műszakilag a nagy felújítás nem indokolt.

A köznyelvben „hungarocellként” ismert expandált polisztirol már 40 éves múlttal rendelkezik Magyarországon is. A Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének honlapján található sok hasznos információ, és választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint hogyan válasszunk vastagságot, miért környezetbarát vagy milyen kivitelezési hibákra figyeljünk oda. (x)