Szigetelőképesség, energiahatékonyság
Egy tanulmány szerint az Európai Unió energiafogyasztásának 40%-át az épületek teszik ki. Ez azért is különösen fontos információ, mert az ENSZ szerint a cselekvés évtizedében vagyunk – az, ahogyan a következő években reagálunk a globális felmelegedésre és gazdálkodunk a forrásainkkal, döntő mértékben meg fogja határozni az emberiség jövőjét a bolygón.
Nem meglepő, hogy az ablakok szigetelőképessége és energiahatékonysága jelentős hatással van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre. A VELUX tetőablakok például hozzájárulhatnak a lakások alacsonyabb energiafogyasztásához, ami fontos a globális energiafelhasználás visszaszorítása érdekében is, ennél azonban sokkal többrétű kritériumnak kell megfelelnie a lakásfelújítási terveinknek, ha valóban csökkenteni szeretnénk otthonunk ökológiai lábnyomát. A cég modelltetőtérben végzett mérései alapján a tetőablakok lecserélése után akár 2 Celsius-fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, miközben az otthonunk komfortérzete nem változik: a jobban szigetelő ablakoknak és a lejjebb tekert termosztátnak köszönhetően az éves fűtési energiaigény így 1330 kWh-ról 807,5 kWh-ra csökkenthető, vagyis csaknem 40%-os energiamegtakarítást érhetünk el.
„Amikor fenntarthatóságról beszélünk, mindig a nagyobb képet kell néznünk” – mondja Szücs-Winkler Róbert, a Denxpert fenntarthatósági szakértője. „A fenntarthatóságnak három alappillére van. Ezek egyike a gazdasági fenntarthatóság, vagyis az, hogy megtérül-e számomra a befektetésem. Egy ablak esetében ez viszonylag könnyen kiszámítható, ha az ablak árát összevetem azzal, hogy mennyit spórolhatok meg a fűtési és hűtési költségeimen. A másik pillér a környezeti fenntarthatóság, vagyis, hogy okozok-e kárt a környezetemnek a vásárlásommal. A harmadik pedig a társadalmi fenntarthatóság, ennek tükrében azt kell megvizsgálni, hogy a cég, amelytől vásárolok, mennyire fenntartható módon működik, odafigyel-e például a karbonlábnyomára, vagy arra, hogy megújuló forrásokból fedezze a nyersanyag-szükségletét.”
Ahhoz persze, hogy az ablakcsere valóban hatásosan szolgálja a fenntarthatóságot, elengedhetetlen, hogy jó minőségű ablakokat válasszunk, és átgondoljuk, megtervezzük a felújítást.
„Hosszabb távon az éri meg legjobban, ha energiahatékonyságra törekszünk. Ilyenkor a nyílászárók napenergia-nyeresége magasabb, mint az ablakon keresztüli energiaveszteség. Fontos tehát, hogy a nagy szigetelési versenyben ne veszítsük el azt a fűtési erőt, amit egyébként a beáramló napfényből, teljesen ingyen kinyerhetünk” – mondta Páricsy Zoltán, okleveles építész. „A kutatások azt igazolják, hogy a fűtési szezonban a tetőablakok általában jobb energiaegyensúllyal rendelkeznek, mint a homlokzati ablakok” - teszi hozzá a szakértő az információs kisfilmben.
A téli időszakban a napenergia-nyereség pozitívan járul hozzá a fűtési igényhez. A redőnyök és rolók automatizált használatával érhető el a legoptimálisabb hőveszteség-csökkentés, és a kihasználtsági tényező is az évszakhoz igazítható. A külső redőnyök télen javíthatják az ablakok hőszigetelését, és ez az extra szigetelés csökkentheti a fűtési igényt. Mivel ezekben a hónapokban a napenergia-nyereség gyakran nagyobb jelentőséggel bír, mint a hőveszteség, az árnyékolókat érdemes csak éjszakára leengedni.
Fotó, forrás: VELUX
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2024 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat