Ezekkel a költségekkel számoljunk lakásvásárlás esetén

Vagyonszerzési illeték, ügyvédi munkadíj

A vevő számára a vételár mellett a legjelentősebb költséget a vagyonszerzési illeték összege jelentheti, ami akár több millió forintra is rúghat. A hatályban lévő törvény alapján ugyanis az illeték mértéke a vásárolt ingatlan árának 4%-a, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Vannak azonban kivételes esetek, amikor ez az összeg arányaiban csökkentett terhet jelent az ügyfélnek. Ilyen például, ha a vevő még nem töltötte be a 35. életévét, és első, 15 millió forint érték alatti lakástulajdonát szerzi meg – ebben az esetben csak 2% az illeték –, vagy ha a lakásvásárló megigényli a CSOK-ot, és így mentesül az illetékfizetés alól. Utóbbi kedvezményt 2021 év elején vezették be és jelentős, többmilliós segítséget jelent a családos vásárlók számára.

A vevőnek jelent plusz költséget az ügyvédi munkadíj, amit ugyancsak az ingatlan vételára határoz meg. Az esetek többségében az ügyvédi munkadíj mértéke változó, de általában a vételár 0,5%-át szokták felszámolni.

Az eladó költségei

A vevő mellett azonban az eladónak is jelentkeznek költségei az ingatlanértékesítés során. Ahhoz, hogy az adásvételt meg lehessen kötni, 2012 óta kötelező a lakásra vonatkozó energetikai tanúsítvány elkészítése, amely az eladó felelősségi körébe tartozik. Ennek árát több tényező is befolyásolhatja, mint például az ingatlan jellege, mérete, lokációja, és hogy rendelkezik-e megújuló energiaforrásokkal. Mindezek függvényében több tízezer forint is lehet a díja. Természetesen az eladót terheli az értékesítési jutalék, ha az eladás során közvetítői segítséget vett igénybe. A jellemzően 3-5% százalékos jutalék az ingatlanárak miatt ugyan több millió forintos költséget is jelenthet, azonban a legtöbb esetben bőven megtérül a legoptimálisabb eladási ár meghatározása és a többi költség (hirdetési, fotózási költségek, videó készítés, sőt sok esetben az energetikai tanúsítvány) közvetítői átvállalása miatt, a megspórolt időről és idegeskedésről nem is beszélve.

Az értékesített ingatlan után adófizetési kötelezettség is terhelheti az eladót. Ha az adott ingatlant a vásárlástól számított 5 éven belül értékesíti tulajdonosa, ráadásul drágábban adja el, mint amennyiért vette, akkor az eladásból származó bevétel után 15% adót kell befizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A hiteles vásárlás drágább?

Az elmúlt évek ingatlanpiacán fokozatosan nő a hitellel vásárlók aránya, így érdemes megnézni, nekik kell-e további költségekkel számolni. A hitelfolyamat elbírálásához az első lépés az ingatlan értékének felmérése értékbecslő segítségével, valamint az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amelyek ára több tízezer forint is lehet. Ezután, a hitelszerződés alapján, a földhivatalban 12.600 forintos szolgáltatási díjért cserébe a bank bejegyezteti magát, ami széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. A bankok emellett hitelfelvételnél kötelezik az ügyfelet lakásbiztosítás kötésére – függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabadfelhasználású kölcsönt vesznek-e fel. Általában később és csekélyebb összegként jelentkezhetnek az egyéb adminisztrációs költségek, mint például a szerződésmódosítási, fedezetminősítési vagy folyósítási díjak, de ezeket is érdemes mérlegelni az ajánlatok kiválasztásánál.

Jó hír azonban, hogy a fenti költségek jelentős részét szinte nullára tudják faragni a hiteles vásárlók, amennyiben pénzügyi szakértő segítségével kiválasztják a legjobb banki ajánlatot, ahol ezeket a költségeket átvállalja a pénzintézet vagy a közvetítő cég.

Fotó: Pixabay