Szabálytalan szépség: egy ipari stílusú nőies otthon

Polgári hangulat modern darabokkal

Paragrafusok tengerében él a jogászként dolgozó Luca, és mivel irodája a pesti belváros szívében van, itt kereste otthonát is. No meg a gyerekkori emlékek miatt. „A keresztanyám a környéken lakott, imádtam a régi házak között sétálni vele – mesélte az OTTHON magazinnak. – Ma is látom magam előtt a nappalija nagy, kétszárnyú ajtaját, a cserépkályhát, és hallom a parketta recsegését.” Erre a polgári alaphangulatra vágyott, persze modern darabokkal és az emlékeit megörökítő tárgyakkal kombinálva.

Napfényes otthon

Miután rátalált a napfényes lakásra, azonnal szeretett volna munkához látni. Ám belátta, nem csak felújításra, de a beosztás átgondolására is szüksége lesz. Tanoss Adrienne lakberendező segített a lakás kényelmessé alakításával járó nehéz döntések meghozásában. „Luca két fürdőt szeretett volna, hiszen vidéken élő édesanyja gyakran meglátogatja. Az egykori kamrát áldoztuk fel, így a vendéghálóhoz is tartozik már egy kisebb fürdőhelyiség” – magyarázta Adrienne, míg a gardróbot a nappali-konyha-étkező részhez csatolták a szellős érzetért. „Luca kijelentette, hogy nem fél az indusztriális, akár kissé férfias stílustól – hiszen egy erős, karakteres hölgyről van szó –, de szerette volna olyan kiegészítőkkel feldobni, amelyek élete fontos szereplőiről mesélnek.”

Például anyai nagyszüleiről, akik egy Balaton-parti városkában éltek: a hálószoba faliképe a náluk töltött nyarakat idézi, de helyet kapott édesanyja iskolai palatáblája is a vitrinben. A nosztalgikus hangulathoz a lakás minden helyiségében a fém és fa nyers erejével biztonságot sugalló bútorok társulnak.

Szigorú szabályok helyett…

Luca és Adrienne egyetértett abban, hogy ahol lehet, kerülik a szimmetriát, mivel kedvelik a hagyományostól eltérő megjelenést. Ennek leglátványosabb példája a hálószoba kialakítása. „Abban biztos voltam, hogy nem lesz két egyforma éjjeliszekrény – magyarázta Adrienne. – Az egyik egy tálcaasztal, a másik ugyanúgy a fekete fém és a meleg tónusú fa társítása, mint a lakás többi bútora esetében.” Ám a valódi fricskát a mennyezeti lámpák jelentik régies kapcsolóikkal és a falon más-más vonalban futtatott vezetékeikkel. „Mivel a jogászi munkám a kőbe vésett szabályokról szól, itt szerettem volna szabad, sőt kicsit meghökkentő lenni” – mesélte Luca. Hogy mennyire sikerült ezt elérnie, azt látogatói meglepett arckifejezése mutatja, akik teljesen más otthont képzeltek hozzá. Elegendő azonban néhány perc, hogy mindenki otthon érezze magát Lucánál, az emlékei között.

Galériához klikk a képre!

Szöveg: Ványik Dóra, fotó: Székely Péter, lakberendező: Tanoss Adrienne